Kultúra

Voltak melegek a Titanic-on?

A Titanic süllyedésének 110 éves évfordulóján felvetülhet egy érdekes kérdés: volt vajon LMBTQ utasa vagy áldozata a szerencsétlenségnek? Utánanéztünk.

Kezdjük egy kis matematikával és valószínűség számítással: Jack Fritscher, a Titanic: The Untold Tale of Gay Passengers and Crew című könyvében (a borító mellesleg megér egy misét) elmondja, hogy ha fenntartjuk Kinsey feltevését, miszerint hat férfiből egy meleg, akkor 225 meleg férfi hallhatott meg a Titanicon, így a hajó tragédiája a melegek történelmének is fontos fejezete.

Mivel ezek csupán becslések, így nem érdemes készpénznek venni ezeket a számokat, de vannak bizonyos utasok, akikről többen is feltételezhetik, hogy kötődhettek az LMBTQ közösséghez.

James Gifford történész szerint az 1514 halálos áldozat közül legalább kettőről gondolhatjuk, hogy melegek voltak: Archibald Buttról és a társaságában utazó Frank Milletről. Mindketten az első osztály utasai voltak és együtt is éltek.

Archibald Butt és Frank Millet

Archibald Butt, akit mindenki csak Archie-nak nevezett, Theodore Roosevelt és William Howard Taft elnökök híressé vált katonai tanácsadója volt, akit megrögzött agglegényként tartott számon a sajtó, illetve sokan írták le a “camp” és “dandy” szavakkal, melyeket ma leginkább LMBTQ férfiakhoz kötünk és ha mindenképpen le akarjuk őket fordítani, talán a piperkőc lehet a megfelelő kifejezés. Emellett Archie imádott antik tárgyakat gyűjteni, megrögzött híve volt anyjának, és imádott a hölgyek baráti társaságában tartózkodni. Minden persze nem bizonyít semmit, de azért meg tudja piszkálni az ember melegradarját.

Archibald Butt 1912-ben, a tragédia évében

Ám kicsit beszéljünk Frank Milletről, akivel kapcsolatban Gifford több bizonyítékkal is szolgál arról, hogy a saját neméhez vonzódott. Például több levél, melyeket még 1875-ben váltott Charles Warren Stoddard íróval, amik bizonyítják, hogy a két férfi közös tüzes kapcsolat volt. Millet házas volt, de rengeteg időt töltött felesége nélkül és minden bizonnyal ő vette rá Archie-t arra, hogy tartson vele a Titanic-ra.

Millet utolsó leveléből – melyet a Titanic-ról küldött, Queenstownból, 4 nappal a tragédia előtt – azt írta egy barátjának, hogy az utasokat elnézve úgy gondolja, hogy sok “hozzájuk hasonló ember” lehet a fedélzeten.

Francis Davis Millet 1910-ben

Nem Gifford az első, aki azt feltételezi, hogy Millet és Archie szeretőként utaztak a Titanicon. Max Allan Collin The Titanic Murders című regénye is romantikus párként állította be a két férfit, emellett Hugh Brewster is így vélekedett róluk a hajó első osztályának utasairól írt könyvében.

A két férfi tiszteletére Washingtonban egy szökőkutat is állítottak.

Nem Fillet és Archie az egyetlenek, akik a Titanic meleg áldozatai lehettek. Joseph Fynney-ről és partneréről, William Alfred Gaskellről is szólnak pletykák.

Joseph Fynney és William Alfred Gaskell

Fynney is megrögzött agglegény volt és a beszámolók szerint nagyon szeretett fiatal fiúkat támogatni, akik körül is vették a férfit. Emelett szomszédai sokszor panaszkodtak arról, hogy Fynney házába sok fiatal férfi tesz látogatást az éjszakai órákba. A helyi templomban önkényeskedett, a fiatal delikvenseket segítve, és mikor meglátogatta anyját Kanadában, mindig elkísérte egy fiatal férfi. 

Joseph Fynney

Fynney Southamptonban szállt fel a Titanic-ra, másodosztályon utazott, egy jeggyel a 18 éves William Alfred Gaskellel, akiről viszont nem maradt fenn sok információ. Fynney holttestét sikerült azonosítani, Gaskellre viszont nem találtak rá a tragédia után.

Fritscher könyvében további emberekről is feltételezi, hogy melegek voltak.

Természetesen nem lehet egyik férfiről sem kijelenteni, hogy meleg volt. Főként, hogy a szexuális orientáció szerint ekkoriban még nem is nagyon csoportosították az embereket – minden bizonnyal ők sem tették magukat egyik kategóriába se.

Források:

Kanicsár Ádám András
Instagram: @kanicsar

 

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

"Ezt is ajánljuk"
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb