Az Európai Unió Bírósága mai döntése szerint a 2021-es homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával a magyar állam uniós jogot sértett. A Bíróság az EU alapértékeinek, a Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok – különösen a szolgáltatásnyújtás szabadságának – sérelmét állapította meg.
A döntés két szempontból is történelmi: egyrészt megerősíti, hogy a kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politika nem egyeztethető össze az Európai Unió jogrendjével, másrészt az Európai Unió Bírósága jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak gazdasági közösségként, hanem a közös alapértékek védelmezőjeként is működjön. A testület ugyanis első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített közös értékek önálló megsértését.
A határozat azt jelenti, hogy véget kell vetni a homofób és transzfób cenzúrának a nyilvánosságban, a könyvesboltokban alkalmazott „fóliázásnak”, és a döntés fényében a 2025-ben elfogadott úgynevezett „Pride-tilalom” sem maradhat fenn.
Az orosz mintára elfogadott szabályozás rendszerszintű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” jelenítik meg vagy népszerűsítik.
2025-ben a kormány ezt a korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, ezzel jogalapot teremtve a Pride-felvonulások és más, az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért szervezett tüntetések megtiltására, a szervezők kriminalizálására és a résztvevők megbírságolására. Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért fordult jogorvoslatért nemzetközi fórumokhoz.
Az EUB kimondta: egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására egy olyan diszkriminatív szabályozás igazolására, amely sérti az unió alapértékeit. Az EU-hoz való csatlakozással minden tagállam vállalja az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékek – többek között az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is.
A bíróság szerint a szabályozás mögött az az előítélet húzódik meg, hogy a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek élete nem azonos értékű a heteroszexuális és cisznemű emberek életével. Az ítélet kimondja: a propagandatörvény megbélyegző jellege a szexuális és nemi kisebbségek társadalmi láthatatlanságát erősíti, ami sérti méltóságukat, és ellentétes az Unió pluralizmuson alapuló jogrendjével.
Az Országgyűlés feladata lesz, hogy a jogsértő szabályozást hatályon kívül helyezze. Amennyiben ez nem történik meg, az Európai Unió Bírósága pénzügyi szankciókat is kiszabhat Magyarországra.
