Lifestyle

Szivárványcsaláddá válni Magyarországon – Mission Impossible?

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a házasság intézménye nő és férfi között képzelhető el és az ő privilégiumuk a gyermekvállalás. Igazát támasztja alá a családjogi törvény, amelynek a családról, házasságról és örökbefogadásról szóló rendelkezéseiből teljes mértékben kimaradnak az LMBTQ emberek. A törvény nem ad esélyt, hogy részt vegyenek e területeken. Ez a kiindulópont. Cikkünk Asztalos Bence „LMBTQ gyermekvállalás” című szakdolgozata alapján készült.

Az LMBTQ-jogok közül a gyermekvállalással kapcsolatos szabályozás osztja meg leginkább társadalmunkat. Sokan ellenzik, hogy azonos nemű párok gyermeket neveljenek, mondván, a felnövő gyermek is „más” lesz, csúfolni fogják az iskolában, és így tovább. Szerintük csak a női-férfi szülőpár alkotta családok tekinthetők igazi családnak. Félelmet ébreszt, hogy az azonos nemű párok által alkotott kapcsolatok átalakítják a nemi kategóriákat. Pedig egy 2010-es kutatás szerint a megkérdezett LMBT személyek több, mint fele szeretne egyszer gyermeket nevelni. A fennmaradók közül pedig sokaknak a barátságtalan jogi és társadalmi közeg okoz csak gondot. Az emberek 90 százalékában volt meg az igény, hogy olyan államban éljen, ami megkönnyíti a szivárványcsaládok gyermekvállalásának lehetőségét.

Az itthon életben lévő törvények megnehezítik ugyan az LMBTQ személyek gyermekvállalását, de ellehetetleníteni nem tudják. Magyarországon az azonos nemű párok általi örökbefogadás nem engedélyezésével rengeteg embert valódi énjük megtagadására kényszerítenek. A leszbikus nők a mesterséges megtermékenyítés eljárását csak a partner letagadása esetén vehetik igénybe. Vannak olyan nők, akik férfiismerősük és egy fecskendő segítségével, házilag végzik el a mesterséges megtermékenyítést. De léteznek olyan leszbikus nők – bizony, nem csak a filmekben –, akik végső elkeseredésükben alkalmi vagy ismerős férfi szexpartnerrel létesítenek szexuális kapcsolatot és ebből születik meg gyermekük.

A 2009. évi XXIX. törvény értelmében a mesterséges megtermékenyítés lehetősége nem terjeszthető ki a bejegyzett élettársakra, csak házastársakra, vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyekre. Bár 2006 óta egyedülálló nők is igénybe vehetik e szolgáltatást, de ha egészségügyi állapotuk nem igazolja, akkor a társadalombiztosítás nem támogatja az eljárást. Ez tehát két oldalról is diszkriminatív a leszbikus nőkre nézve: egyfelől le kell tagadniuk szexuális orientációjukat, másfelől fizetniük kell az eljárásért, mert máskülönben nem tudnak teherbe esni. Heteroszexuális társaik helyzete így sokkal könnyebb.

Teljes tiltás övezi a béranyaság intézményét. Az ugyanis, hogy egy (bármilyen szexuális orientációjú) pár anyagi ellenszolgáltatást nyújt egy nőnek azért, hogy nekik gyermeket hordjon ki, a családi állás megváltoztatásának minősül, ami bűncselekmény. A dajkaterhesség is tiltott Magyarországon: ez azt jelenti, hogy egy nő megtermékenyített petesejtet hord ki, annak teljes tudatában, hogy ő azt a gyermeket nem szeretné felnevelni.

Azoknak a meleg és leszbikus személyeknek és pároknak a többsége, akik mégis szeretnének gyermeket vállalni, állítja, hogy a diszkrimináció nyílt formájával nem találkozott, csak azzal, hogy a folyamatban résztvevő szakemberek az interjúalanyok szexuális orientációját idegenkedve fogadták. A szakemberek java inkább előnyben részesíti a társadalmilag elfogadott párokat, minthogy azt tartaná szem előtt, mi szolgálja a gyermek érdekét.

De hogy jó hírrel zárjunk, meg kell említeni, hogy léteznek olyan civil szervezetek, amelyek felhívják a figyelmet a szivárványcsaládok problémáira, támogatják a hozzájuk segítségért fordulókat. Az Inter Alia Alapítvány például kapcsolatot teremt a szivárványcsaládok között. 2010 novemberében két ismeretterjesztő könyvet is kiadtak, egyik az LMBTQ családok magyarországi helyzetéről szólt, míg a másik egy interjúkötet olyan LMBTQ személyekkel, akik így vagy úgy, de részt vesznek gyermeknevelésben.

A Háttér Társaság a Melegekért pedig komplex oktatási anyagot állít össze olyan szakembereknek (szociális munkásoknak, családgondozóknak), akik ezekkel a családokkal kapcsolatba lépnek. Ezzel a kétnapos képzési anyaggal, érzékenyítő feladatok révén, a speciális LMBTQ ismeretek és új képességek által tudnak a kliensréteggel foglalkozni.

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb