Kultúra

Szerelem a pandémia idején – A második aranykor

A világjárvány mindenki életére hatást gyakorolt. A gyerekek digitális oktatás keretében sajátították el a kötelező ismeretanyagot, sok felnőtt pedig home office-ban járult hozzá a GDP gyarapodásához. Online vásároltunk cipót és ágymatracot, online rendeltük a sajtburgert közepes kólával és krumplival (ha éppen nem volt kedvünk főzőcskézni), online fogyasztottuk a kultúrát: hallgattunk zenét, néztünk filmeket és jártuk be a kiállítótereket. Online tartottuk a kapcsolatot a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel, és a bezárt szórakozóhelyeknek és a kijárási tilalomnak „hála” online ismerkedtünk.

 

 

 

Legelőször akkor szembesültem vele, mennyire hülye is vagyok a számítástechnikához, amikor sok évvel ezelőtt a másoddiplomámmal szenvedtem. Az istennek nem akart úgy kinézni, ahogy én szerettem volna, erre odajött egy fiatal kolléganőm és két kattintással megoldotta minden problémámat. Ma már persze jobban mennek a dolgok, de a negyvenes, ötvenes korosztálynak ezeket még nem tanították, illetve sokan egyáltalán nem, vagy csak egy nagyon kis szeletét használják az informatikának. Persze vannak tanfolyamok, de ugye értjük, mi a baj(om) azzal, ha valaki online magyarázza el, hogyan kell a számítógépet bekapcsolni. Azt szoktam mondani, a telefon csak annyira okos, amennyire a felhasználója, és valóban, megvesszük ezeket a drága kütyüket, és a legtöbben az emailezésen, csetelésen, lájkoláson és kommentelésen kívül mást nem is nagyon csinálunk.

Ami az online ismerkedést illeti, az informatikában kevésbé vagy egyáltalán nem jártas emberek számára nagy segítséget jelent, ha valaki bevezeti őket ebbe a világba legalább alapszinten. Egy oktatófilm lehet száraz és unalmas, de lehet szórakoztató is, és ha már az utóbbi, miért is ne kapcsolódhatna hozzá egy történet, mondjuk két magányos ember egymásra találásának története. Az egyikük vidéki, negyvenes, elvált, van egy lánya és valamennyire ért a számítástechnikához, a másik fővárosi, ötvenes, egyedül él, miután párját elvesztette, és a sötétben tapogatózik, ha az elektronikus levelezésről, közösségi médiáról vagy videóhívásról van szó.

 

 

Judit (Vasvári Emese – Foglyok, Az itt élő lelkek nagy része, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) festőművész, és akkor szembesül ezekkel a problémákkal, amikor egy galéria megkeresi, hogy életművéből kiállítást rendezzen, de ő még a megkeresésre sem tud válaszolni, igazából arról sincs tudomása, hogy valaki megkereste egy ilyen kéréssel. Unokaöccse, Laci siet a segítségére, aki megmutatja neki, hogyan kell válaszolni egy emailre, profilt létrehozni egy közösségi oldalon, képeket elmenteni és csatolni, illetve elmagyarázza az alapfogalmakat és felhívja a figyelmet a buktatókra, visszaélésekre.

Tünde (Bacskó Tünde – Portugál, Tóték, Szent Johanna) tanár, és bár tisztában van az alapokkal, az internetes ismerkedés még új számára, illetve válása, valamint kolléganőjével való viharos kapcsolata miatt nagyon óvatos és bizonytalan szexuális identitásának vállalását illetően. Egy kisvárosi könyvtár WC-jében teszi meg az első lépéseket, ami katasztrofális eredménnyel jár, ugyanakkor felhívja magára Judit figyelmét, illetve barátra és segítőtársra talál a könyvtáros és gamer, a nembináris Kai személyében. A két nő az interneten közelít egymáshoz, és ahogy halad előre a cselekmény, úgy kerül egyre inkább háttérbe az oktató jelleg, persze mindig van mit tanulni. Mindkettőjük számára kihívást jelent az ismerkedés ezen formája, illetve a saját életük menedzselése, az újrakezdés, személyes történetükben ugyan ott van a dráma, de az alkotók a feszültséget humorral oldják.

A sorozatban van még potenciál, a történetet továbbgondolva pl. az internetes vásárlás, online bankolás és bankkártyaműveletek, a különböző híroldalak és webáruházak közötti szelektálás, illetve a streaming szolgáltatásokkal való ismerkedés témakörben lehetne „kibontakoztatni” a két nő kapcsolódását, miközben a néző az élményeken túl hasznos információkkal is gazdagodik.

Az ILGA Europe támogatásával, illetve a hazai LMBT közösség adományaiból készült 6 részes (nagyjából 15 perces epizódok) websorozat rendezője Takács Mária (Meleg férfiak, hideg diktatúrák, Eltitkolt évek, A Mandák ház lelkésze), forgatókönyvírója Bak Zsuzsanna (Gyújtópont, Rend a lelke, CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot). Az első rész június 8-án kerül fel a Labrisz Egyesület honlapjára, Facebook oldalára és YouTube csatornájára, amit naponta új rész követ. Miután már láttam az összeset, bátran ajánlom, mert egy jópofa, szórakoztató, mindemellett informatív és hasznos alkotással van dolgunk.

Hujber Ádám

 

hirdetés
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb