Július végén választották kétharmados többséggel Wales érsekévé a 66 éves Cherry Vannt. A döntést követően Nigéria Egyháza (Church of Nigeria) hivatalosan is megszakítja a kapcsolatot a walesi egyházzal (Church in Wales). A döntést a nigériai egyház vezetője, Henry Ndukuba érsek jelentette be, aki a történteket „gyalázatosnak” és a bibliai igazságtól való súlyos eltérésnek nevezte.
„Elutasítjuk Cherry Vann tiszteletes walesi érsekké való megválasztását” – közölte Ndukuba. Egyháza nem csak Wales-szel szakította meg a kapcsolatot: ugyanígy jártak el az Egyesült Államokkal is, amikor 2003-ban a nyíltan meleg Gene Robinsont szentelték püspökké. „Ezek az emberek nem tettek le gonosz terveikről, hanem még inkább fokozzák azokat. Amit ők bölcsességnek és kultúrának neveznek, az Isten számára utálatos” – jelentette ki Ndukuba. Az érsek az is bírálta, hogy szerinte a nyugati egyház egyes részein belül növekszik a revizionista tanítások befolyása. „Úgy érezzük, hogy az Úr visszahív minket Európába missziós munkára.”
Megválasztásával Vann lett az Anglikán Közösség első női érseke az Egyesült Királyságban, és az első érsek, aki a saját neméhez vonzódik. Vann 1994-ben még az egyház első női papjai közé tartozott, 2020-ban választották Monmouth püspökévé. A szexualitását évtizedekig titkoló Vann ekkor közölte a nyilvánossággal, hogy 30 éve él azonos nemű párjával.
A Guardiannek arról beszélt, hogy ha nem lett volna meg benne a szilárd hit, hogy Isten hívta a papságra, akkor „nem élte volna túl” az egyházi ranglétrán való előrehaladást. „Történetesen olyan korban élek, amelyben úttörőnek számítok, de nem vagyok aktivista. Nem az a típus vagyok, aki állandóan jelen van, de igyekszem hűséges maradni ahhoz, amit szerintem Isten elvár tőlem.”
A walesi egyházban 2020 óta végzett munkája nagyon különbözik attól, amit Vann a Church of England soraiban töltött hosszú évek alatt tapasztalt, mivel Wales-ben a papoknak megengedett az azonos nemű élettársi kapcsolat. Az angliai anglikán egyházban az azonos neműek közötti kapcsolatok technikailag megengedettek, de a meleg papoktól elvárják, hogy cölibátust tartsanak. „Angliában mások bátrabbak voltak nálam, és nyíltan vállalták a szexualitásukat. Sokan közülük megszenvedték ennek következményeit, főleg amikor előléptetésre jelentkeztek” – mondta Vann.
Nőnek lenni az egyházban már eleve elég nehéz volt, tette hozzá. „A szexualitásodat egy bizonyos pontig el tudod rejteni, de azt, hogy nő vagy, nem.” Az 1990-es években férfi kollégáik közül többen úgy érezték, elárulták őket, és ellenezték a női papok felszentelését.
A szexualitás azonban még mindig megosztó az egyházban. Új szerepkörében, mint az Egyesült Királyság első női és első nyíltan meleg érseke, Vann óvatosan fogalmazott az egyenlő házasság kérdésében. „Személy szerint nem érzem szükségét, hogy templomban házasodjak; Wendy és én 30 éve vagyunk együtt, fogadalmat tettünk egymásnak, és elkötelezettek vagyunk egymás iránt. Az egyenlő házasság egyházi elismerése szerintem elkerülhetetlen: a kérdés csak az, hogy mikor. Vannak, akik nagyon ellenzik ezt, és vezetőként tiszteletben kell tartanom az ő teológiai alapú álláspontjukat. Nem az én feladatom olyan dolgokat keresztülvinni, amelyek a papság jelentős részét elidegenítenék.”
Vann kinevezése egyes körökben felháborodást váltott ki, egy prominens konzervatív csoport „tragikusnak” nevezte azt. Válaszul a walesi egyház kiemelte, hogy a hír több tucat más felekezet és egyház részéről bátorító fogadtatásban részesült. Vann egyébként nem aggódik amiatt, hogy megválasztását szimbolikus gesztusnak tekintik-e.
„A választói testület kétharmados szavazattal döntött, az arány magas” – mondta. „Nem hiszem, hogy bárki is elsősorban azért szavazott rám, mert nő vagyok vagy meleg. Azért szavaztak rám, mert elismerik, hogy rendelkezem azokkal a képességekkel, amelyekkel ebben a különleges időszakban vezetni tudom a walesi egyházat.”
