Kultúra

Senseless – Erős társadalmi üzenete van Legars legújabb dalának

Edinburgh, Barcelona, Budapest Pride. Mi köti össze a hármat? Ferko és Legars frissen megjelent közös dala, a Senseless. A Skóciában és Spanyolországban élő, korábban Budapesten együtt tanuló két magyar zenész dala erős társadalmi üzenetet hordoz magában, amit Legars élőben ad elő a Pride utáni afterpartin. Legarst, avagy Ujvári-Pintér Györgyöt elkaptuk egy rövid interjúra, amiben elmondta, hogy másfél éve azért is költözött Barcelonába, hogy találkozzon az övétől eltérő látásmódokkal és fellélegezhessen. Senseless, vagyis Értelmetlen, a dalban azt az érzést próbálta megfogni, amit érzett az itthoni, bizalmatlan közegben. Szeretne kintről segíteni, hogy változzon a hazai helyzet.

A héten jelent meg Ferko és Legars közös szerzeménye, a Senseless. Magyarra fordítva “Értelmetlen” vagy „Képtelen” a cím jelentése. Az alkotás egy technóból merítő, ám gazdagon rétegzett vokálra építő szám, aminek kissé melankolikus szövege van. Ben Leavez egy minimalista, de részletgazdag animációt készített hozzá, ami jól hozza a dal stílusát. A dalszöveg kissé borúsnak hathat, de Legars elmagyarázta nekünk a mögötte húzódó érzelmeket és üzenetet. Az interjú olvasása előtt érdemes elindítani a dalt.

 

 

Mióta élsz Barcelonában és miért költöztél el itthonról?

Másfél éve költöztem ki egy elég hosszú folyamat végén, aminek több összetevője volt. Az egyik, az amit szerintem a Senselessben jól megragadtam. Az az érzésem volt, hogy itthon maradva ebben az egyre maradibb világban egyszer csak majd belém is belém férkőzik a bizalmatlanság, amit erősen tapasztalok a magyar társadalomban. Én egy nyitott embernek tartom magam, mindig nagyon kíváncsi vagyok másokra, az eltérő véleményekre. Akkor tudok fejlődni, ha találkozom másfajta világlátásokkal. Azt éreztem, hogy itthon egyre kisebb tere van ennek.

Ha jól tudom, szeretnél segíteni az itthoni közeg megváltoztatásában. Miért gondolod azt, hogy ez külföldről könnyebb?

Külföldön sem mindegy, hol van az ember. Barcelonát azért választottam, mert elképesztően nyitott mentalitású a társadalma. Úgy gondoltam, új impulzusok érhetnek, amiket majd tudok valamilyen módon közvetíteni hazafelé is. Például azzal, hogy a Sziget Fesztiválon a Magic Mirror programfelelőse vagyok. Barcelonában egészen más hatások érnek, más látásmódokat ismerek meg. Nagyon erős balos, anarchista-transzfeminista csoport működik ott például. Olyanokkal szembesítettek, amikre nem is gondoltam. Hogy például a meleg közegen belül mennyire fontos a fehérek felsőbbrendűsége elleni küzdelem. Ezek a szempontok hozzásegítenek engem is, hogy tovább fejlődjek a szellemiségemben.

 

 

 

Mit lehet elérni egy olyan számmal, mint a Senseless?

Felhívhatja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az ellenállás. A számnak a szövege eléggé pesszimista. Pont ezzel akarom felhívni a figyelmet, hogyha engedünk a közegnek, akkor tényleg felzabál minket az a fajta szűkös világszemlélet, ami ellen küzdünk.

Erre nem akartál direktebben utalni a dalban?

Amikor megírtam, egyetlen hangulatot akartam inkább átadni. Nem akartam egy didaktikus diskurzust folytatni vagy hurrá-optimistának tűnni. Azt akartam felmutatni, milyen rémisztő az az állapot, amikor a kiszolgáltatottságban feladod a harcot. Ennek az a következménye, hogy önmagadat adod fel. Úgy éreztem, hogy ezt az állapotot szemléltetni sokkal erősebb, minthogy írok egy szöveget közvetlen politikai vagy filozófiai üzenettel.

Amióta kint élsz Barcelonában, mi változott benned érzelmi szinten?

Fellélegeztem. Többet nem kell azzal foglalkoznom, hogy kinek fogom meg a kezét, miközben az utcán sétálok. Egyáltalán, ha megfogom a kezét, az vajon azt jelenti-e, hogy együtt vagyunk. Nincs ez a fajta cetlizés, skatulyázás, mint ami itthon jellemző ránk, hogy azonnal minősítenek az emberek. Ez nagy felszabadulást okozott nekem.

Egész gyakran jársz haza. Mennyi időt töltesz itthon?

Három havonta kell hazajönnöm körülbelül a különféle munkáim miatt, és nyáron egy egész hónapot töltök itt a Sziget előkészítéséhez.

Most milyen itthon lenni, hogy már másfél éve Barcelonában élsz?

Mindig nagyon vegyes. Nem mondanám, hogy honvágy van bennem, de amikor itthon vagyok, akkor általában jó itthon lenni. De gyakran gondolom, hogy azért jó itthon lenni, mert tudom, hogy vissza fogok menni. Ott is nagyon jó.

Mióta zenélsz és mit ad neked a zene?

Kamaszkoromban sok számot írtam, ezeket ilyen sufnituning módszerrel két kazettás magnóval fel is vettem. Vokáloztam, gitároztam, dobot és más eszközöket használtam, amiket otthon találtam. Aztán az irodalom felé fordultam, majd a húszas éveim végén éreztem újra, hogy jó lenne megint zenével foglalkozni. Akkor kezdtem dj-ként dolgozni. Ebben a szakmában is van egy erős művészi vonal, mindenki a saját világát viszi bele abba, amit játszik, amennyiben nem a könnyebb utat választja, az pedig nem jellemző rám. De rájöttem, ez nem elegendő számomra az önkifejezéshez, és ismét a dalszerzés/producálás felé fordultam. A zenében egy belső teret találok, a saját világomban tudok úszni általa, majd azt a felszínre hozni. Az önkifejezés a kulcsszó.

 

 

Mesélj néhány szót alkotótársadról, Ferkoról!

2013-ban együtt végeztük el az Impro – Budapest School of Music Technologyt. Ő egy nagyon-nagyon sok hatást magával hozó producer, aki szerintem elképesztően tehetséges és felkészült technikailag. Itthon zenélt, voltak különböző formációi, néha dj-ztünk is együtt, de ő is leginkább egyéni producerként dolgozik. Elég erős a techno hatása nála, ugyanakkor szeret vokálokkal dolgozni. Innen is jött, hogy írjunk közös számot. Felkért, hogy énekeljek, végül közösen írtuk meg a Senselesst. Egyébként ő is külföldön él, Edinburgh-ban.

Zsebedits Patrik

 

 

hirdetés
Previous post

Bújj te is szivárványba a #DressCodeChallenge kihívásban!

Next post

"Nem hagyjuk, hogy agresszív radikálisok megfélemlítsenek bennünket" - Budapest Pride felvonulás ma délután