Kevés popsztár van, aki annyira egybeforrt volna a szexualitással, a popkultúrával és a látványos önazonossággal, mint Ricky Martin. És talán még kevesebb olyan előadó létezik, aki ennyi különböző korszakon keresztül tudott ugyanúgy működni.
Mert Ricky Martin már a kilencvenes évek végén is elképesztően hot volt, amikor a „Maria” vagy a „Livin’ la Vida Loca” miatt az egész világ megőrült érte. Hot maradt akkor is, amikor a kétezres évek egyik legnagyobb szexikonjává vált. És valahogy ma, szakállasan, elegánsan, nyíltan queer ikonként és apaként is ugyanúgy működik. Csak mindig egy kicsit másképp.
És talán pont ez benne a legérdekesebb: hogy Ricky Martin nem beleragadt egyetlen szerepbe, hanem folyamatosan újraírta saját magát, miközben végig megmaradt annak a figurának, akire egyszerűen lehetetlen nem odafigyelni.
A hosszú hajú latin fiú, akiből globális fantasy lett
Mielőtt Ricky Martin a világ egyik legismertebb szexikonjává vált volna, ott volt a Menudo-korszak. A nyolcvanas évek latin fiúbandája ma már szinte retró popkulturális relikviának tűnik, de akkoriban hisztéria övezte őket. Ricky Martin már tiniként pontosan tudta, hogyan kell kamerába nézni, hogyan kell mozogni, hogyan kell úgy jelen lenni a színpadon, hogy az emberről egyszerűen ne lehessen levenni a tekintetet.
És valahol már itt elkezdődött az, ami később az egész karrierjének az alapja lett: hogy Ricky Martin sosem csak énekelt. Hanem jelen volt. Fizikailag, látványosan, szinte filmszerűen. Aztán megérkezett a kilencvenes évek vége, és vele együtt a latin poprobbanás.
A kilencvenes évek vége: amikor Ricky Martin egyszerűen túl hot lett a világnak
A „Maria” már előrevetítette, hogy valami készül, de a „Livin’ la Vida Loca” konkrétan kulturális robbanásként működött. Onnantól kezdve Ricky Martin mindenhol ott volt: az MTV-n, a Viva TV-n, az RTL Klub zenés műsoraiban, a Bravo magazinokban, a rádiókban és természetesen azokban a klipekben, amelyeket valószínűleg mindenki indokolatlanul sokszor nézett meg.
És nehéz is lenne túlbecsülni, mennyire meghatározta a korszak popkultúráját. A „Livin’ la Vida Loca”, a „The Cup of Life”, a „She Bangs”, a „Shake Your Bon-Bon”, a „Loaded” vagy a „Private Emotion” egyszerre működtek slágerként és vizuális eseményként is. Ricky Martin klipjeiben mindig volt valami túlfűtöttség, valami szinte túl szexi energia, amitől az egész sokkal intenzívebbnek érződött, mint a korszak átlagos popzenéje.
És közben tökéletesen megérkezett a mainstream közepébe is. Duettezett Madonnával, együtt dolgozott Christina Aguileraval, és ugyanúgy része lett a globális popkultúrának, mint Britney Spears vagy Jennifer Lopez. Nem egy niche queer ikonként működött, hanem a világ egyik legismertebb férfi popsztárjaként.
Magyarországon pedig ezt ugyanúgy megéltük, mint bárhol máshol. A kétezres évek eleji Kelet-Európa már rég nem volt elszigetelve a globális popkultúrától. Ugyanúgy néztük az MTV-t és a Viva TV-t, ugyanúgy kívülről tudtuk a „Livin’ la Vida Loca” szövegét, és ugyanúgy része volt Ricky Martin annak a kollektív popkulturális élménynek, amelyben egy teljes generáció nőtt fel.
Y2K Ricky Martin: kigombolt ingek, olajos klipek és kontrollált káosz
A kétezres évek elején Ricky Martin konkrétan saját esztétikává vált. A túl szűk nadrágok, a kigombolt selyemingek, a bronzosra barnított test, a vizes hatású videóklipek és az a teljesen irreális magabiztosság, amellyel minden egyes kameraállást uralt — az egész korszak ma már szinte Y2K-időkapszulának hat.
A „She Bangs” ma visszanézve egyszerre camp, abszurd és elképesztően szexi. A „Shake Your Bon-Bon” annyira túltolt, hogy már szinte művészeti projekt. A „Nobody Wants to Be Lonely” vagy a „Loaded” pedig pontosan azt a korai kétezres évekbeli popsztár-erotikát hozzák, amit ma már szinte lehetetlen reprodukálni.
Utólag különösen érdekes visszanézni, mennyire más energiája volt Ricky Martinnak, mint sok akkori férfi popsztárnak. Papíron ő volt a tökéletes latin macsó: kigyúrt test, latin lover-imázs, hisztérikus rajongás. Csakhogy közben mindig volt benne valami játékosabb, érzékibb és sokkal kevésbé merev is.
A klipekben, a táncban, a gesztusaiban sokszor érződött egyfajta teátrális túlzás, amitől az egész sokkal izgalmasabb lett, mint a klasszikus „férfi szexszimbólum” szerep. És valószínűleg pont emiatt rezonált annyira erősen queer közönséggel is.
Az egész világ találgatta, miközben ő próbált önmaga lenni
Mai szemmel nézve már szinte brutális, mennyire megszállottan foglalkozott a bulvármédia Ricky Martin szexualitásával. A kétezres években gyakorlatilag nyilvános sport volt találgatni, mikor fog coming outolni, miközben ugyanaz a média valószínűleg azonnal szétszedte volna érte.
És ez különösen nehéz helyzet lehetett egy olyan előadónak, akinek az egész imázsa a vágyra és a szexualitásra épült. Ricky Martinből a világ egyik legismertebb latin szexszimbólumát építették fel, egy olyan korszakban, amikor a mainstream popipar még jóval kevésbé tudott mit kezdeni nyíltan queer előadókkal.
Amikor végül 2010-ben előbújt, az nem egyszerű celeb hír volt. Hanem valódi popkulturális pillanat. Egy világsztár, aki addig évekig próbált megfelelni egy ráépített szerepnek, végül nyíltan felvállalta önmagát. És ami igazán érdekes: nem veszített az erejéből. Sőt, valahogy még izgalmasabb figura lett.
A vörös szőnyeges queer elegancia korszaka
A coming out utáni Ricky Martin már egészen más energiával működött. Kevésbé volt benne az a kétezres évekre jellemző túlstilizált popsztár-esztétika, és sokkal inkább megjelent egy elegánsabb, magabiztosabb, önazonosabb jelenlét. A vörös szőnyeges outfitjei, az öltönyei, a szakállas korszakai vagy akár az interjúi mind azt mutatták, hogy Ricky Martin időközben nemcsak túlélte a popipart, hanem valahogy kényelmesen el is helyezkedett benne.
És közben továbbra is hot maradt. Csak már nem a kigombolt inges, túlmozgásos Y2K-módon, hanem egy sokkal letisztultabb, elegánsabb, magabiztosabb energiával.
Ez az a korszak, amikor már nem egyszerűen popsztárként működött, hanem queer ikonként is. Nyíltan beszélt az apaságról, a családjáról, az identitásáról, miközben továbbra is ugyanazzal a természetes karizmával jelent meg a színpadon vagy a kamerák előtt.
Daddy era: és valahogy még mindig működik
Kevés igazságtalanabb dolog van annál, mint hogy Ricky Martin a daddy korszakában is pontosan ugyanúgy működik. Sőt, sokak szerint még jobban.
A szakállas, elegáns, enyhén ezüstösödő Ricky Martin valahogy még intenzívebb jelenlétté vált, mint a kétezres évek popsztárja volt. Talán azért, mert ma már nincs benne görcsös megfelelés. Nincs benne az a túlkomponált szexualitás sem, ami a korai klipeket jellemezte.
Helyette van egy olyan magabiztosság, amit csak az tud hozni, aki végigélt több teljes popkulturális korszakot, és mindegyikből úgy jött ki, hogy közben megőrizte saját magát.
És közben van benne valami egészen szórakoztató kettősség is. Mert Ricky Martin simán lehetne cringe. Tényleg. Az Instagramja tele van olyan szelfikkel, edzős képekkel és félmeztelen fotókkal, amelyek egy másik celebnél már rég átcsúsztak volna az erőltetett „nézzétek, még mindig jól nézek ki” kategóriába. Ő viszont valahogy mindig megússza ezt.
Talán azért, mert érezni rajta, hogy élvezi. Hogy még mindig ugyanazzal a játékossággal mutatja magát, mint húsz éve, csak ma már sokkal tudatosabban. Van benne valami nagyra nőtt tini energia, ahogy néha teljesen indokolatlanul tökéletes fényben fotózza magát, vagy lazán bedob egy olyan képet, amitől az internet queer fele egyszerre veszti el a maradék önkontrollját.
Miközben a szelfijein néha tényleg ott van ez a kissé exhibicionista, örökké flörtölő energia, a vörös szőnyegen közben teljesen más figurává válik. Ott már nem a Y2K latin popsztár jelenik meg, hanem egy elegáns, jó ízlésű, magabiztos queer férfi, aki pontosan tudja, hogyan kell jelen lenni.
Talán pont ez benne a legizgalmasabb ma. Hogy egyszerre tud még mindig játékos, látványosan szexi és szinte fiús lenni, miközben közben ott van benne egy teljesen kiforrott, érett queer elegancia is. És nagyon kevés popsztár tudja ezt a kettőt egyszerre ilyen természetesen hozni.
Közben pedig nem ragadt bele a nosztalgiába sem. Az elmúlt években is folyamatosan adott ki új zenéket, együtt dolgozott kortárs latin előadókkal, és a „Vente Pa’ Ca”, a „Canción Bonita” vagy a modernebb latin popos-reggaetonos korszakai pontosan mutatják, hogy Ricky Martin nem egyszerűen túlélte a popkultúra változásait, hanem képes volt velük együtt mozogni.
Ezért lesz több egyszerű nosztalgiánál a budapesti koncert
Ricky Martin budapesti koncertje ezért valószínűleg sokkal több lesz annál, mint hogy felhangzik a „Livin’ la Vida Loca”, és mindenki hirtelen újra a kétezres években érzi magát.
Hanem inkább találkozás egy olyan popsztárral, aki három évtizeden keresztül folyamatosan újradefiniálta saját magát. Volt latin szexszimbólum, Y2K-popisten, queer ikon, vörös szőnyeges elegancia-király és szakállas daddy egyszerre — és valahogy egyik szerep sem érződött rajta erőltetettnek.
Talán pont ezért működik még mindig ennyire jól. Mert miközben Ricky Martin folyamatosan változott előttünk, egy dolog végig ugyanaz maradt: egyszerűen lehetetlen levenni róla a szemünket.
Ricky Martin július 6-án érkezik a Budapest Aréna színpadára egy látványos, latin popenergiával és ikonikus show-elemekkel teli koncerttel. A jegyek már elérhetők, az árak 22 100 forintról indulnak. További információ és jegyvásárlás a Funcode hivatalos eseményoldalán.
Kárász Sámuel
