Életmód

Rainbow Arcade – A videojátékok queer történelme

A világon elsőként szentelnek egy egész saját kiállítást a videojátékok queer történelmének. A berlini Schwules Museumban december 14-én nyitja meg kapuit a Rainbow Arcade, bemutatva több mint 30 év termését. A játékok fejlesztése során készült koncepciórajzoktól kezdve a rajongók által készített módosításokig számtalan érdekességgel találkozhatunk, de a legizgalmasabb mégis csak az, hogy Berlinben, Európa kvázi LMBTQ fővárosában most akár játszhatunk is számos, mára minden értelemben muzeálissá lett darabbal.

A kiállítás olyan kortárs popkulturális kérdésekkel foglalkozik, mint az LMBTQ közösség reprezentációja a szórakoztató médiában, valamint az itt előforduló sztereotip és diszkriminatív ábrázolások vizsgálata, amik önkéntelenül is formálják a társadalom gondolkodásmódját. A videojátékok queer vonatkozásait évek óta kutatja az LGBTQ Game Archive nevű projekt, és hiánypótló munkájukat most először tárják a nagyközönség elé múzeumi keretek között.

Figyelemre méltó, hogy miközben a videojátékok a hétköznapok természetes részévé váltak, ma már egyáltalán nem ritkák az LMBTQ karakterek sem az új játékokban – igaz, egyelőre egyszerre szokás ezeket lelkesen üdvözölni vagy ideológiai okokból kritizálni. Ugyanakkor már a kilencvenes években is készültek olyan mainstream darabok, amik érzékenyebb, coming outot is tartalmazó történetvezetéssel, vagy éppen azonos nemű házassági vagy randizási opciókkal bírtak.

A Rainbow Arcade kiállítás így egyfajta időkapszulaként arra mutat rá, hogy a közösségről szóló aktuális párbeszéd és társadalmi fejlődés hogyan szűrődött be az adott kor aktuális videojátékaiba.

A Rainbow Arcade igazán különleges projektje nemzetközi viszonylatban is jegyzett kutatók közös munkája. Köztük van Dr. Adrienne Shaw, az amerikai Temple University egyetemi docense, aki létrehozta a videojátékok online queer archívumát. A www.lgbtqgamearchive.com címen elérhető adatbázis a nyolcvanas évektől kezdődően jegyzi a videojátékok LMBTQ vonatkozásait. Megtudhatjuk például, hogy a világ legelső queer játéka az 1989-ben megjelent Caper in the Castro című, úgynevezett point ‘n click, azaz kattintós logikai játék volt. A detektívtörténetben egy leszbikus nyomozó, Tracker McDyke bőrébe bújhatunk, aki egy eltűnt drag queen, Tessy LaFemme ügyét próbálja megoldani. Bár a játék a maga nemében úttörő volt, a fejlesztő nem sokkal később a biztonság kedvéért kiadta „heterósított” formában is, így kétféle verzióban létezik.

Kezdetben LMBTQ karakterek főleg úgynevezett easter egg, azaz rejtett üzenetek vagy funkciók formájában bukkantak fel, idővel azonban egyre több játékban teljes jogú szereplőként is megjelentek. Ma már számtalan formában elfordulnak, elég csak a 2014-es retro arcade játékra, a Mars leszbikus pók-királynőire (Lesbian Spider-Queens of Mars) gondolni, vagy ott van a már negyedik szériájánál tartó Sims a maga virtuális babaházával. Ez utóbbiban ma már természetes, hogy azonos nemű párok alkothatnak családot – éppen a játék nagy fokú szabadsága és sokszínűsége miatt be is tiltották több országban.

A konkrét játékok bemutatása és nem egy esetben helyszíni kipróbálása mellett a kiállítás az úgynevezett digitális memória archiválásának kérdéseivel és kihívásaival is foglalkozik, és főleg persze azzal, hogy hogyan lehet pótolni a kortárs queer médiatörténelem hiányosságait. Magát a kiállítást nemzetközi játékfejlesztők, művészek és kutatók által szervezett kísérőprogramok teszik még színesebbé, és közösségi finanszírozással egy a témának szentelt, átfogó katalógust is terveznek kiadni.

A Rainbow Arcade kiállítás 2018. december 14. és 2019. május 13. között látható a berlini Schwules Museumban.

A Schwules Museum a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb olyan múzeuma, ami az LMBTQ közösségek történelmét és kulturális kapcsolatait kutatja. Az intézmény története egészen 1984-ig nyúlik vissza: a város- és kultúrtörténeti Berlin Múzeumban akkor rendezték meg az első nyilvános LMBTQ témájú kiállítást Eldorado címmel. A közösség mindennapjait és történelmét bemutató kiállítás az 1850–1950 közötti időszakot ölelte fel, és negyvenezer látogatójával egyszerre volt sikeres és váltott ki vitákat a közéletben. Az érdeklődést látva ezután jött létre először fiók-, majd később önálló intézményként a Schwules Museum, amely napjainkban egy tartalmában folyamatosan változó kiállítótérként funkcionál.

Kocsis G. János

FRA EU post inject banner
Previous post

Először házasodott meleg pár a világ egyik legelzártabb szigetén

Next post

Férfinak érzi magát, visszavonul a sporttól a svéd női kézilabda-sztár