Kultúra

Pszicho-thriller-krimi-komédia az Átriumban – A Krakken művelet

A hajósok, tengerészek évszázadok óta félik a monumentális mélytengeri szörnyet, a krakent. A polipszerű lény a víz alól támad és ragadja magával a hajót, ha legénysége nem megfelelően, furcsán viselkedik, ha nem tisztelik a tengert magát.

Az Átrium és a Kultúrbrigád szerelemgyerekeként március 3-án elindult  A Krakken művelet. Bodó Viktor és Mózsik Imre Sarntöll nevű kisvárosában állítólag él egy nagytestvére ennek a kraken bestiának, ami a helyiek hite szerint a homokban él, onnan támad, és oda ragadja magával azokat, akiknek a lelkét tisztátlan cselekedetek súlya nyomja, a korrupció és a sikkasztás bűnébe estek.

Bodó Viktor majd két év után tért vissza külföldről az Átrium színpadára, hogy azt nagy gonddal válogatott stábjával együtt keblére ölelje. A rendező a szakma krémjének legkülönbözőbb múltú és irányzatú képviselőit gyűjtötte maga köré, hogy mindannyiuk legelvonttabb esszenciájával húzza fel az előadás falait.

Fotó: Mészáros Csaba

A színpadon kifejezetten érdekes látni, ahogy a fiatalabb és idősebb, alternatív és kőszínházi, új és régi színésziskola képviselői homogén szimbiózist alkotva ejtik ámulatba a néző mind a hat érzékét. A stílust valahol a Monty Python, Franz Kafka és Douglas Adams háromszögében lehetne elhelyezni, de mindezek korántsem képesek teljes képet adni a rendező-író páros egészen sajátos technikájáról.

A Krakken művelet dinamikája, látványvilága, nyelvi és színészi bravúrjai üdítő, mégis mélyen elgondolkodtató színdarabot tárnak elénk, ahol az abszurd, a dráma, a szatíra és a pszichotriller elemei kavarognak Bodó sajátos koreográfiájára. Van az előadásban minden, akár színpadi, színészi vagy nyelvi értelemben vizsgáljuk, mégis egyetlen nagy és egyöntetű egésszé áll össze ez a megállás nélkül, kaleidoszkóp módjára változó, ritmusosan haladó darab.  A hangosító és világosító munkatársak legalább annyira megdolgoznak a produkció alatt, mint maguk a színészek. A folyamatosan jelen levő hang-, fény- és pirotechnikai effektusok is az előadás intenzív sodrását segítik, nem is beszélve a színészek folyamatos metamorfózisáról: mesteri műgonddal változtatják szerepüket, helyzetüket, állapotukat. Tihanyi Ildi jelmezei és kiegészítői, valamint a parókák és álszakállak hada nemcsak az átváltozásban segítik a játszókat, hanem rendkívüli pontossággal illusztrálják is a megformált szerepeket.

Fotó: Mészáros Csaba

Az egész darabot minden szempontból a dinamika jellemzi. Magával ragad, súlyos mögöttes tartalmával a vállán is úgy játszik minden eszközével és a nézői elméjével, ahogy macska a fonalgombolyaggal. A darab egyik alappillérét adja a magyar és a sarntölli, kitalált nyelv találkozása, ami egyrészt a darab komikumának alapja, másrészt írói és színészi szempontból is megdöbbentő teljesítmény. Mózsik Imre, a darab írója egy teljesen önálló (bár néhol ismerős csengésű), mesterséges nyelvrendszert hozott létre, amit Sarntöll lakói beszélnek. Megértésüket tolmács – Fehér Balázs Benő bravúros játékában – segíti a kívülállóknak. A másik, talán legfontosabb szegmense a történetnek a mindent átitató korrupció, ahogy Kazal László fogalmazott: a “sundám-bundám csóresz”, vagyis a sikkasztás és a hatalommal való visszaélés. Innen indul a történet, a fiktív államból, Honoshországból.

Dagadó mellel és nagy reményekkel indul az ország minisztere (Gyabronka József) és államtitkára (Bálint András) a sarntölli világkiállításra, hogy ellenőrizze projektjének munkálatait, de nemcsak a milliós költségvetésű Holdat és annak projektmenedzserét, hanem jóformán magát a várost sem találják – a rangos esemény helyszínén egy kietlen, sáros homoktenger fogadja őket Schnábel Zita lélegzetelállító díszleteinek képében. A kitűzött időpontra rejtélyes homokvihar – a Krakken – sújtotta övezet látképe nemcsak az ott élő vagy oda látogató szereplők kedélyétbefolyásolja, hanem a néző hangulatát is a darab befogadásához optimális szintekre emeli, amivel a film és a színház látványvilágának határvidékeire utazhat.

Fotó: Mészáros Csaba

Természetesen a további bonyodalmak és történeti csavarok egészen a függöny legördüléséig szüntelen kísérnek minket, a darab műfaji meghatározása is egyedülálló, ugyanis a színlapon a következő áll: “pszicho-thriller-krimi-komédia”, amely stílusjegyeknek hűen eleget is tesz a produkció. A Krakken művelet egy teljesen új és formabontó színházi élményt nyújt, izgalmasan pezsgő előadás nemtől, kortól (15 év felett) és társadalmi rétegtől függetlenül, minden néző számára.

Bali V. Gergő

Szereposztás:

Recsord Rables, Honoshország kulturális minisztere: Gyabronka József

Dr. Roburt Pondor, államtitkár: Bálint András

Jácekson Ajvar, titkár: Fehér Balázs Benő

Valamint: Molnár Piroska, Lázár Kati, Némedi Árpád, Lugosi György, Kurta Niké,

Dékány Barnabás, Rainer-Micsinyei Nóra, Lecső Péter, Kovács Ádám, Szántó Péter, Konfár József, Persa Dávid, Ternai Dániel

Díszlet: Schnábel Zita

Jelmez: Tihanyi Ildi

Írta: Bodó Viktor és Mózsik Imre

Rendező: Bodó Viktor

FOTÓKREDIT: Mészáros Csaba

Vibe Papa tribal footer banner
Previous post

Nem engedi fiát tánciskolába a meleg blogger, mert attól lesz meleg a gyereke

Next post

"Iszonyatosan ijesztő" Hollywoodban előbújni a Kszi, Simon színésznője szerint