Hírek

Nem akar félelemben élni, coming outolt Avicii tanítványa

Meleg vagyok. Annyival könnyebb ezt ma kimondani, mint volt néhány évvel ezelőtt. Noha soha nem tagadtam az erről szóló híreket, nem is beszéltem róla nyilvánosan. Többé azonban nem fogok félelemben élni” – olvasható a cikkben, amelyet DJ Spencer Brown írt a Billboard magazinnak.

A 26 éves fiatalember a világhírű lemezlovas, Avicii tanítványaként kezdte, de neve ma már önmagában is húzóerő és számos fesztiválra hívják önállóan fellépni. A jelenleg San Francisco-ban élő Brown Dallasban nőtt fel, “heteronormatív környezetben”, ahol éveken át küzdött öngyűlölettel és “bénító idegeskedéssel”, amiért tudta, hogy meleg.

 

 

Éveken át igyekezett elnyomni szexualitását, míg hat évvel ezelőtt elérkezett a mélypont: “20 éves koromban, egy Los Angelesben töltött nyáron elértem a depresszió legalját. Tisztán él bennem az emlék, ahogy az ágyból is alig bírtam kikelni és csak sírtam, miközben bámultam magamat a tükörben. Meleg vagyok? Kizárt. Lehetetlen. A családom össze fog omlani. Elveszítem a barátaimat. Nem lesz jövőm. Nem lehetnek gyerekeim. Mi értelme így az életnek?

Ez volt végül Brown számára a fordulópont és a következő évek olyan drasztikus változást hoztak, hogy már csak nevetni tud azon, milyen feketén látta akkor a jövőjét. Sokat segített, hogy fokozatosan közeli barátaival és családtagjaival is megosztotta titkát: “úgy erősödött az önbizalmam, ahogy egyre több embernek elmondtam.

Bízik benne, hogy története eljut olyanokhoz is, akiknek most bátorító szóra van szüksége: “Igaz a mondás: idővel jobb lesz. Először is, tanuld meg szeretni magadat és olyanok vegyenek körül, akik úgy szeretnek, amilyen vagy. Ha fivérekre és nővérekre vágysz, a dance zene világa tárt karokkal fogad. Tudom, mert engem is ők rántottak ki a mélyből

Brown legújabb albuma Stream of Consciousness címen idén januárban jelent meg:

 

 

Previous post

„A kezdetektől nyitottak voltunk a máshova járó LMBTQI hallgatók és végzettek felé is” – Bemutatkozik a GBME

Next post

Még mindig nem vesszük komolyan a HIV-fertőzést?