Kultúra

Mozgókép – Romlott oktatás

A Romlott oktatás görbe tükröt tart a megfelelési kényszer sújtotta társadalomnak, ahol a szülők sokszor a meg nem valósult álmaikat kényszerítik rá a gyerekeikre, hogy felnőve ők is pontosan ugyanezt tegyék, miközben komoly összegeket költenek pszichiáterre, terápiára, életvezetési tanácsokra, vagy éppen alkoholra és drogra.

A 2000-es évek elejére a Long Island-i Roslyn tankerület középiskolája bekerül a 10 legjobb közé a továbbtanulási esélyeket illetően, és szépen halad előre a rangsorban. Ez javarészt a tankerületi főfelügyelőnek, Frank Tassonénak (Hugh Jackman) köszönhető, aki tanárként kezdte pályafutását, és a tudományos fokozat megszerzéséig eltelt idő alatt alaposan kiismerte magát a bürokrácia útvesztőjében. A kissé piperkőc, mindig jókedvű és energikus férfi olyan karizmával bír, hogy ez a hév, ez a lendület mindenkire átragad a környezetében. Mindenkit megjegyez, akihez valaha az életben köze volt, mindenkihez van egy kedves szava, egy jó tanácsa; pozitív életszemlélete beragyogja az egész közösséget, amely cserébe eazért szereti és tiszteli őt. Az ünnepelt férfi látszólag jól is érzi magát a bőrében.

 

 

Amikor ügyvezetőjéről és jobbkezéről, Pam Gluckinról (Allison Janney) kiderül, hogy jelentős összegekkel lopta meg a tankerületet és az adófizetőket, mindenki tőle várja a megoldást. Hogy a botrány ne kerüljön napvilágra, szép csendben válnak meg Pamtől. Azonban a dolognak ezzel nincs vége, mert egy elsőéves diákújságíró, Rachel (Geraldine Viswanathan) elkezd anyagot gyűjteni a cikkéhez, és az irattárban rendkívül érdekes dolgokra bukkan. Kiderül, hogy az ügyben nem csak a nő érintett, és az ellopott összeg is egyre csak hízik.

Az Egyesült Államok történetének legnagyobb összegű állami iskolai csalása milliós kárt okozott az adófizetőknek és országos hírűvé vált. Az itt élők azóta is szabadulnának a kétes hírnévtől, de a forgatókönyvíró, Mike Makowsky éppen a történtek idején járt ide iskolába. Talán nem véletlen, hogy a Roslyn tankerület semmilyen formában nem működött közre a film elkészítésében, a jeleneteket nem az eredeti iskolai helyszíneken forgatták. A forgatás helyszínéül az a szintén Long Island-i Levittown szolgált, amely a hatvanas évekbeli események okán az iskolai szegregáció szimbólumává vált az országban. Stílusos.

Lehet azon vitatkozni, hogy mi számít jó fizetésnek, de tény, hogy az állami alkalmazottak, különösen a közoktatában dolgozók a világon sehol nincsenek túlfizetve. Sokan úgy gondolják, ez így van jól, mivel termelőmunkát egyáltalán nem végeznek. Az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az iskola (illetve annak hiánya) milyen meghatározó jelleggel bír egész életünk során. A gyerekének mindenki a legjobbat akarja, ami elsősorban azt jelenti, hogy olyan tudást és szakmát adjon a kezébe, amivel könnyen és jól érvényesülhet az életben, nem lesznek anyagi gondjai, mindemellett rendes, dolgos, becsületes felnőtt válik belőle. Az Egyesült Államokban, ahol rendesen megkérik a minőségi oktatás árát, különösen fontosak ezek a dolgok, ami sajnos a fenntartásra és a bérekre fordított összegeken nem annyira látszik.

 

 

Egy erős középiskola még nem jelent automatikusan belépőt a legfelkapottabb egyetemekre, mindenesetre jó ajánlólevél. Az iskolák közötti öldöklő versenyben az aggódó szülők árgus szemekkel figyelik a tanulmányi és felvételi rangsorokat. Egy (vagy több) erős középiskola egy egész közösséget fel tud virágoztatni, ami az infrastruktúra fejlődése mellett az ingatlanárak emelkedésével is jár. A szülők, tanárok, diákok, tágabb értelemben valamennyi ott élő különleges viszonyban áll egymással, ami az előbb leírtak miatt részben üzleti alapú.

Ez az elfuserált rendszer cinkossá tesz mindenkit, amikor is a közösség – bizonyos mértékig – szemet huny az „alkotmányos költségek” felett. Érdemes megfigyelni, ahogyan az érintettek önigazolást keresve szinte felhatalmazva érzik magukat tettükre. A védekezési mechanizmusok beindulásával mindenki saját vérmérséklete szerint reagál. A hibák, mulasztások, hiányosságok (elavult technika, felújításra váró létesítmények stb.) eltörpülnek, és az alulfizetett közszolgák fáradságos munkájának gyümölcse, a sokat emlegetett rangsor kerül előtérbe. Hiszen, ha jól megy a szekér, miért is kéne kényelmetlen kérdéseket intézni egymáshoz, és úgy általában a másik szavahihetőségét, hozzáértését és feddhetetlenségét megkérdőjelezni?

 

 

Manapság, amikor minden fent van a neten, a valós eseményeket feldolgozó filmekkel vállalnak némi kockázatot az alkotók. Egy ismert vagy legalábbis hozzáférhető témánál lényeges, hogy mit és hogyan mondanak el, milyen tanulságot vonnak le az egészből, hova akarják a készítők kifuttatni a történteket. A nálunk csak DVD-n megjelent Telivérekkel (2017) Cory Finley már bizonyította tehetségét, azt, hogy mennyire ért a társadalmi problémák boncolgatásához és a karakterábrázoláshoz, miközben súlyos dolgokat mutat be a humor eszközeit is használva. Második filmjének műfaja vígjátékként van megjelölve, de ezzel valószínűleg sokan vitatkozni fognak, mert bár itt is egyedi módon használja a humort, összességében sokkal inkább dráma az, amit látunk. Nem vádol, nem emel ki senkit, nem von le tanulságot és nem hirdet ítéletet, inkább csak elmesél, bemutat. Az igazat megvallva, talán lehetne erősebb (szubjektívebb?) is ezen a téren.

A főszereplők közül Hugh Jackman az, akit mindenképpen ki kell emelni (sokan Oscart emlegetnek) – számtalan karaktert formált már meg nekünk, Tassone valószínűleg igazi kihívást jelentett neki karrierje szempontjából. A férfi látszólag a közösség szeme láttára éli az életét, minden jeles eseményen ott van, és irodájának ajtaja is mindig nyitva áll mindenki előtt. Ő azonban ennél sokkal titokzatosabb és komplexebb jellem, aki férfiakkal tart fent titkos viszont, amelyhez olyan anyagi körülményeket teremt magának, ami nem áll arányban a legálisan szerzett jövedelmével. A férfi magabiztossága mögött hiúság és nárcizmus lakozik némi kétségbeeséssel megspékelve. Ha őszinte akarok lenni, Jackman melegnek is tökéletes.

Horváth Ádám

Romlott oktatás (Bad Education)

amerikai vígjáték, 103 perc, 2019

Rendező: Cory Finley

Forgatókönyv: Mike Makowsky

Szereplők: Hugh Jackman, Allison Janney, Alex Wolff

Bemutató: 2020. április 26. (HBO GO)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Previous post

Melegsége miatt hagyta ott sportkarrierjét a coming outoló jéghokis

Next post

A Telekom Electronic Beats kiadja a legjobb karantén alatt írt zenéket