Tegnap este a Fidesz frakciója benyújtotta az Alaptörvény sorrendben tizenötödik módosítását. A javaslat tartalmazza, hogy „az ember férfi vagy nő”, valamint azt, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
Elvben ez utóbbi kitétel teremthet alapot arra, hogy erre hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozva betiltsák Magyarországon a pride felvonulásokat. Miközben a tervezett módosítások sok szempontból újabb mélypontot jelentenek itthon, egyáltalán nincs garancia arra, hogy végül bármit is tud profitálni belőlük a Fidesz.
Orbán Viktor a február 22-i évértékelőjében fenyegette meg a Budapest Pride szervezőit, hogy „ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő.” A miniszterelnök beszéde során ez a bejelentés kapta a legnagyobb tapsot.
Az azóta eltelt időben számtalan reakció és elemzés született a tervezett betiltás kapcsán, Gulyás Gergely zárt térben tartott pride-ról beszélt, a betiltást helyeselte bőszen Lázár János és Kubatov Gábor is; eközben a Budapest Pride és a pécsi pride szervezői kitartanak amellett, hogy rendeznek felvonulást, Karácsony Gergely főpolgármester és Terézváros polgármestere, Soproni Tamás is a felvonulás támogatásáról beszélt, Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina szerint a Fidesz csak akkor tudná betiltani a Pride-ot, ha előtte Magyarországot kiléptetnék az Európai Unióból, és közben folytak a találgatások is, hogy miért is jó mindez a Fidesznek.
A téma jól jöhet, amikor Magyar Péter felbukkanása és megerősödése után újra a Fidesz akarja tematizálni a közbeszédet – akár egy gumicsonttal is -, valamint jól jöhet ahhoz is, hogy a párt a Mi Hazánk szavazóit csábítsa magához. A pride felvonulások betiltása akár valóban kedves lehet a homofób érzületű szavazók számára, bár olyan nagy tömegeket nem jelenthetnek azok, akik kizárólag ez alapján választanának pártot: az elmúlt években már alig húsz-harminc ellentüntetőt vonzott a Budapest Pride, szemben a tavalyi 35 ezer felvonulóval. A Fidesz azonban egy dologban alaposan eltaktikázza magát, amire láthatóan nem gondoltak a kormánypártban:
Mi lesz június 28-án?
Június 28-án az fog történni, hogy a felvonulás engedélyezésének borítékolható jogi hercerhurcája után – bármi is legyen majd a verdikt – idén is utcára vonul több tízezer ember, akiket nem érdekel, hogy a Fidesz frakció hogyan farigcsálja menetrendszerűen a gránitszilárdságút. Csakhogy idén jó eséllyel nem csak azok mennek majd ki a Budapest Pride-ra, akik egyébként is szoktak. Karácsony Gergely is azt írta a felvonulás kapcsán, hogy „még az is lehet, hogy nagyobb lesz, mint eddig bármikor”.
Amióta ugyanis bedobta a Fidesz a témát, rengeteg a hasonló hozzászólás a közösségi médiában: „Fehér, heteró, keresztény családapa vagyok, nem érint és mindig hidegen hagyott az LMBTQ téma, de ezek után idén már én is kimegyek erre a felvonulásra.” Könnyen előfordulhat, hogy az idei Pride egyben egy kormányellenes tömegtüntetéssé is válik. Ám létszámtól függetlenül is, amint utcára lépnek idén a Budapest Pride résztvevői, a megszólítani vágyott hipotetikus homofób választópolgár csak egyetlen következtetést tud majd levonni:
„Orbán Viktor már a buziknak se tud parancsolni.”
Hogy ebből hogyan lesz a Mi Hazánk szavazóinak elhappolása, az kérdéses. Mivel a miniszterelnök a saját hívei előtt, a Várkert Bazárban tartott évértékelőjén ígérte meg, hogy nem lesz idén pride felvonulás a fővárosban, a Budapest Pride megtartása egy garantált PR-katasztrófa lesz Orbán számára, így viszont érthetetlen, milyen hasznot remél tőle a miniszterelnök csapata.
Ami a felvonulás engedélyezését illeti, nincs az a magyar bíróság, amely végül arra jutna, hogy amennyiben egy szombat délutánon az Andrássy úton végigsétálnak néhányan, attól máris Miskolctól Mohácson át Ceglédbercel-alsóig bárhol, bármelyik gyermeknek sérülne az egészséges fejlődéshez való joga. Nyilván az Andrássy út mentén sem sérül, az alapvető jogok korlátozásáról pedig a bíróságoknak a szükségesség-arányosság mérlegelésével kell dönteniük.
Ahogy azt Majercsik Jojó, a Budapest Pride sajtószóvivője a HVG-nek adott videóinterjúban is kiemelte, a gyülekezési jog az Alaptörvényben rögzített, védett jog, ahogy a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság is ide tartozik.
„Korántsem csak arról van szó, és ezt fontos az embereknek megérteni, hogy lesz-e idén Budapest Pride felvonulás, vagy sem. Ha bármelyik csoportnak a gyülekezését lehet korlátozni vagy betiltani mindenfajta mondvacsinált okra hivatkozva, akkor utána bárkinek be lehet tiltani a gyülekezését. Szóval nem tudhatjuk, hogy legközelebb majd mondjuk akkor, amikor a mezőgazdászok, a bírák, a tanárok, vagy bárki szeretne egy tüntetést szervezni, akkor azt valamilyen mondvacsinált oknál fogva – egy mellékmondatot még betesznek az Alaptörvénybe vagy a gyülekezési szabadságot szabályozó törvényünkbe –, és akkor a végén ott tartanánk, hogy senki nem mehet ki az utcára, senki nem tüntethet, senki nem gyülekezhet. Miközben ez az Alaptörvényben egy szigorúan védett jogunk.”
