Hétfőn tartották az új miniszterjelöltek parlamenti bizottsági meghallgatását, ahol az oktatási és gyermekügyi tárca élére jelölt Lannert Judit is bemutatta elképzeléseit az oktatás jövőjéről. A meghallgatáson szóba került az úgynevezett „LMBTQ-propaganda” kérdése is, amelyre a miniszterjelölt egyértelmű választ adott: szerinte nem ez az, amivel ma a magyar oktatásnak foglalkoznia kellene.
A témát Dúró Dóra vetette fel a bizottsági ülésen, mire Lannert Judit így reagált:
„Látott már átműtött óvodást? Én még nem. Elhanyagolt gyerekeket viszont igen, inkább ezzel kellene foglalkozni.”
A kijelentés különösen fontos annak fényében, hogy az elmúlt években a Fidesz-kormány az úgynevezett „gyermekvédelmi” törvényre hivatkozva korlátozta az LMBTQ-témák megjelenését az oktatásban és a szexuális edukációban. A jogszabály következménye nemcsak az lett, hogy stigmatizálták az LMBTQ embereket, hanem az is, hogy szakmai szervezetek és pedagógusok szerint jelentősen beszűkült az iskolai szexuális felvilágosítás mozgástere is.
Erre reagált a jelentősen összezsugorodott Fidesz-frakció egyik képviselője, Radics Béla is, aki továbbra is a kormány évek óta ismert propagandáját ismételte. A képviselő arról beszélt, hogy ő „nem akar átműtött óvodásokat látni”, majd azt állította, hogy nyugati országokban ez „nem ritka dolog”.
A kijelentés azonban nem felel meg a valóságnak. Nyugaton sincsenek „átműtött óvodások”, ez továbbra is a jobboldali politikai propaganda egyik visszatérő riogatása. A szakmailag megalapozott szexuális edukáció nem nemváltó műtétekről szól, hanem többek között a testi autonómiáról, a beleegyezésről, a nemi betegségek megelőzéséről, az egészséges kapcsolati kommunikációról és a biztonságos szexualitásról. Ettől függetlenül Radics szerint a szexuális nevelés csak a szülőre tartozik. Ami viszont óriási tévedés.
A professzionális szexuális edukáció különösen fontos lenne mindez Magyarországon, ahol generációk nőttek fel érdemi szexuális felvilágosítás nélkül. Emiatt sok szülő maga sem kapott megfelelő edukációt ezekről a kérdésekről. Éppen ezért a szakemberek szerint nem elegendő kizárólag a családokra bízni ezt a feladatot.
A gyermekekből ugyanis nem attól lesznek „átműtött óvodások”, ha szakemberek beszélnek nekik az emberi kapcsolatokról, az egészségről vagy az identitásról — hanem nagyobb eséllyel lesznek tájékozott, empatikus és felelősen gondolkodó felnőttek, akik nem gyűlöletkampányokból tanulják meg, hogyan viszonyuljanak más emberekhez.
