Kultúra

Közép-európai LMBTQI emberek történetei az 1850-es évektől napjainkig

A cseh, szlovák és magyar LMBTQI történelemmel foglalkozó Loading: Love kiállítás anyaga online is elérhető

Bár szeptember 27-én véget ért a Humen Fesztivál keretében megrendezett Loading: Love kiállítás, annak anyaga online továbbra is megtekinthető. A hu.queermemory.eu webhelyen elérhető kiállítás a csehszlovákiai, illetve csehországi és szlovákiai, valamint magyarországi LMBTQI emberek történetét mutatja be az 1850-es évektől napjainkig. Következzék most ennek anyagából tíz érdekesség!

1869 Először jelenik meg nyomtatásban, a homoszexualitás bűncselekményének eltörlését szorgalmazó röpiratokban a homoszexuális kifejezés, amely a görög „homo” (ugyanaz) és a latin „sexus” (nem) szóból áll. A szerző Kertbeny Károly, magát magyarnak valló publicista, aki egy évvel korábban egy Karl Heinrich Ulrich német jogásznak, aktivista társának címzett magánlevélben írta le először a nemcsak a homo-, hanem a heteroszexuális kifejezést is.

 

Kertbeny Károly

 

 

1895 Az első világháború előtt a dekriminalizáció gondolatát a modern európai orvostudomány fejlődése hatására orvosok fogalmazták meg, akik szerint a homoszexualitást nem büntetni, hanem kezelni kell, valamint néhány publicista, akik a homoszexualitásra humanista szemszögből tekintettek. Ebben a nyilvános vitában csak egy esetben vett részt olyan személy, aki maga is homoszexuális volt: a lvovicei Jiří Karásek költő és irodalomkritikus, aki 1895-ben az ír drámaíró, Oscar Wilde ügye kapcsán szólalt meg.

 

Jiří Karásek ze Lvovic

 

1924 Megjelenik az első publikáció Csehszlovákiában, amelyet egy magát homoszexuálisnak valló személy, František Jelínek írt Homoszexualitás. A tudomány tükrében címmel. Jelínek célja az volt, hogy szisztematikus információkat nyújtson a homoszexualitás különböző aspektusairól a történelmi áttekintéstől kezdve a jelenlegi állapotok ismertetéséig. Két évvel később hasonlóan úttörő munka jelent meg Magyarországon is: Pál György A homoszexuális probléma modern megvilágításban című műve, amely Budapestet olyan városként írta le, amelyet a globális urbanizáció következtében a homoszexuális emberek nagyszámú beáramlása jellemez. Elmondása szerint főként a fürdőkben és a belvárosban „volt élet”: a Kálvin téren, az Erzsébet téren, az Emke Kávéházban vagy a Margit híd környékén.

 

František Jelínek

 

 

1931 Megjelenik a Hang (Hlas), az első csehszlovák homoszexuális folyóirat, amely a „homoszexuális emberek heteroszexuálisokkal való egyenlőségéért küzd mind a törvény, mind a társadalom előtt”. A lap a František testvérek és Vojtěch Černý kezdeményezésére indult. A magazin közzétette a homoszexualitás dekriminalizációjának fő érveit, de politikai és a téma iránt elkötelezett cikkeken kívül irodalmi művekre, novellákra és versekre is figyelmet fordított, tartalmazott továbbá hirdetéseket és olyan programok ajánlóit is, amelyeken azonos neműek ismerkedhettek. Egy évvel később pedig a csehszlovák állam végre engedélyezte egy homoszexuális szervezet alapítását: ez volt a Csehszlovák Liga a Szexuális Reformért.

 

 

1961 Az ötvenes évek végén Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt olyan hangok szólaltak meg, amelyek a homoszexualitás dekriminalizációjára szólítottak fel. Magyarországon a dekriminalizáláshoz jelentős mértékben hozzájárultak elismert neurológus szaktekintélyek, Csehszlovákiában az akkori szexológusok támogatták a homoszexualitás büntethetőségének eltörlésére irányuló javaslatot, és szakértői véleményt készítettek a jogi bizottság számára. 1961-ben mindkét országban, bár nem teljes mértékben, dekriminalizálták a homoszexualitást. A másság és az előítéletek elutasítása azonban a köztudatban még mindig élt, így az érintettek 1961 után is gyakran kettős életet éltek.

 

 

1982 A lakosság többsége leggyakrabban olyan hírekből értesült a homoszexualitásról, amelyek gyakran felháborodást és ellenszenvet váltottak ki. Ezek a hírek többnyire a homoszexuális férfiakról számoltak be, mivel ők nagyobb veszélyt jelentettek a „tradicionális” nemi berendezkedésre. Így a női párok életéről, vágyairól és szerelmeiről sokkal kevesebbet tudunk. Annál is egyedülállóbb, hogy a Kelet-Európában megjelent legelső „kisebbségi” film, az Egymásra nézve két nő szerelmét mutatta be. Makk Károly alkotása hatalmas nyilvános vitát váltott ki, néhány nő a társkereső hirdetését is az „egymásra nézve” jeligével látta el, hogy más nők könnyedén azonosíthassák potenciális szerelmeiket vagy barátnőiket.

 

 

1988 A melegek első magyar egyesületét, a Homérosz Lambdát (teljes nevén: a Magyar Homoszexuálisok „Homeros-Lambda“ Országos Egyesületét) a szocialista rendszer utolsó éveiben hozták létre. Az állam a HIV / AIDS terjedésével kapcsolatos nyugatról érkező információkra való reakcióként engedélyezte a szervezet létrejöttét, melynek célja a hatalom részéről a meleg közösség ellenőrzése (is) volt. Ez végső soron lehetővé tette az emberek szexuális irányultság alapján történő csoportosulását és további előfeltételeket teremtett arra, hogy a melegek és leszbikusok jobban elkötelezhessék magukat. Hamar kiderült, hogy a szervezet irányát és érdekeit a férfiak határozták meg, mint ahogy az első Mások meleg magazin (1989) tartalmát is, ezért a magyar leszbikus aktivisták a következő években saját szervezeteket hoztak létre. Hasonló folyamatok zajlottak Csehországban és Szlovákiában is.

 

 

1990 A csehszlovák parlament egységesíti a legális heteroszexuális és homoszexuális szexuális kapcsolat korhatárát. Megalakulnak az első queer szervezetek – Csehországban a Lambda Egyesület és a Homoszexuális Polgárok Egyenjogúságáért Mozgalom, Szlovákiában a Ganymedes Mozgalom. Ezek fő követelése a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének törvényesítése volt. További fontos tevékenységeik közé tartozott a HIV / AIDS megelőzésére irányuló felvilágosítás, segélyvonal működtetése, társadalmi és sportesemények rendezése, az általános közvélemény informálása, valamint az előítéletek megszüntetése, „a teljes jogi és tényleges egyenjogúság elérése a homoszexuális kisebbség számára a társadalomban”.

 

Soho

 

2006 A Cseh Köztársaság elfogadja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt. Mindez több éven át tartó nehéz küzdelem eredménye volt. A kormány először 1995-ben mérlegelte egy ilyen intézmény beépítését a Polgári törvénykönyvbe, ekkor elutasították. 1997 és 2006 között a parlament összesen öt különböző javaslatot tárgyalt, ám az első négyet elutasították. 2006-ban azonban átment a javaslat, és parlament március 15-én Václav Klaus elnök vétóját is leszavazta. A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét Magyarországon elsőként 2007-ben, majd immár csak az azonos nemű párokra vonatkoztatva 2009-ben fogadták el.

 

LMBT aktivisták a parlamentben

 

2010 Romana Schlesinger, aki a pozsonyi Szivárvány Pride fő kezdeményezőjének tekinthető, 2009-ben vetette fel egy felvonulás szervezésének ötletét. Az első eseményt szélsőségesek és fasiszták támadták meg, ezért az útvonal végül a Szlovák Nemzeti Felkelés hídján át a Duna ligetfalui partjára vezetett. Az esemény évről évre nagyobb és biztonságosabb. 2013 óta a Pride-ot Kassán, majd 2018 óta Besztercebányán is megrendezik.

 

Duhovy Pride Bratislave

 

Ha még több érdekesség, sajtóanyagok, az LMBTQI közösség titkos életének helyszínei, azonos nemű párok korabeli fotói vagy a korai csehszlovák aktivisták, köztük Imrich Matyáš tevékenysége is érdekel, keresd fel a hu.queermemory.eu oldalt, ahol tanulságos életútinterjúkat is találhatsz.

Hanzli Péter

Ez a cikk a Humen Magazin novemberi számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb