Civil szervezetek kezdeményezték azoknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyek szerintük a Pride-felvonulások és más, az LMBTQ-közösség jogegyenlőségét támogató rendezvények ellehetetlenítését szolgálják. A javaslatot a kormány és több parlamenti bizottság tagjai is megkapták.
Közös javaslatban fordult a kormányhoz és az illetékes parlamenti bizottságokhoz az Amnesty International Magyarország, a Diverse Youth Network, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért. A szervezetek azt kérik, hogy vonják vissza azokat a jogszabályokat, amelyek szerintük a Pride-felvonulások és más, a szexuális és nemi kisebbségek egyenlőségét támogató gyűlések korlátozását célozták.
A civilek álláspontja szerint demokratikus jogállamban nem maradhatnak hatályban olyan rendelkezések, amelyek alapján békés demonstrálók ellen indultak eljárások, illetve amelyek több százezer forintos bírságokkal fenyegették a résztvevőket.
Az uniós bíróság döntésére is hivatkoznak
A szervezetek emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió Bírósága idén áprilisban uniós jogba ütközőnek találta az úgynevezett gyermekvédelmi törvény egyik kulcsfontosságú rendelkezését. Ez a paragrafus korlátozza a 18 éven aluliak számára elérhető olyan tartalmakat, amelyek a homoszexualitást vagy a transzneműséget jelenítik meg.
A civilek szerint erre a rendelkezésre épült a gyülekezési törvény tavalyi módosítása is, amely alapján a rendőrség több Pride-rendezvényt megtiltott. Bár a 2026-os Budapest Pride felvonulást a rendőrség végül tudomásul vette, a szervezetek szerint továbbra is szükséges a gyülekezési törvény vitatott szakaszának eltörlése.
„Semmilyen körülmények között se lehessen alapja az állampolgárok hatósági vegzálásának.”
A bírságolási szabályokat is eltörölnék
A javaslat a tavaly elfogadott szabálysértési módosítások visszavonását is szorgalmazza. Ezek lehetővé tették azok megbírságolását, akik a tiltás ellenére részt vettek Pride-felvonulásokon.
A civilek kifogásolják azt is, hogy a bírságot akkor is meg kell fizetni, ha valaki jogorvoslatot kezdeményez, valamint azt, hogy a jogszabály szerint a befolyt összegeket gyermekvédelmi célokra fordítják.
Az arcfelismerő rendszerek használatát is felülvizsgálnák
A szervezetek szerint szintén vissza kell vonni azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették, hogy a rendőrség szabálysértési ügyekben automatizált arcfelismerő technológiát alkalmazzon.
Álláspontjuk szerint a szabályozás elsődleges célja az volt, hogy elrettentse az embereket a Budapest Pride és a Pécs Pride rendezvényein való részvételtől. Emellett azt is kifogásolják, hogy a technológia bevezetését nem előzte meg érdemi társadalmi vita.
Strasbourgban is folyamatban vannak ügyek
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ korábban több ügyben is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a gyülekezési jog korlátozása miatt. Ezek között szerepel a Pécs Pride szervezőjének ügye is.
Kiadja: Amnesty International Magyarország, Diverse Youth Network, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Szivárvány Misszió Alapítvány és Társaság a Szabadságjogokért
