Adam Mars-Jones 2020-ban megjelent Box Hill című regényének mozifilmes feldolgozása az addig kizárólag rövidfilmekben utazó Harry Lighton első egészestés rendezése, aki a cselekmény idejét a hetvenes évekből a jelenbe helyezte át, tette mindent biztos kézzel. Harry Melling és Alexander Skarsgård mindent beleadtak a szerepbe, amit színészileg csak bele lehet, az általuk megformált karakterek kapcsolata szokatlanul őszinte és valósághű, de a humort sem nélkülözi.
Colin, a szüleivel élő, félénk, megvesztegethetetlen parkolóőr a fiúkat szereti. Maradéktalanul kiélvezi az otthonélés kényelmét, még úgy is, hogy rákbeteg édesanyja teljesen rátelepszik, ezzel szemben szelíd, jókedélyű és konfliktuskerülő apja leginkább csak jót akar neki. Szülei még a párkeresésben is a segítségére vannak, ám a kiszemelt randipartner helyett inkább egy titokzatos motoros férfi kelti fel a figyelmét. A magas, piszkosul sármos és kisportolt Ray látszólag közönnyel fogadja, a jóképűnek nem mondható, de karakteres arcú, középmagas, átlagos testalkatú Colin közeledését, de csak azért, hogy az alárendeltjévé tegye.
Colin követi a szabályokat, bár gyönyörű a hangja, nem énekel, amikor együtt vannak, nem kérdez feleslegesen, nem követelőzik, a szőnyegen alszik, most főz, takarít, bevásárol stb. Egyszerűen csak élvezi a szerepet, a hétköznapokban pedig egyre boldogabb, kiegyensúlyozottabb és magabiztosabb lesz, Ray barátai pedig maguk közé fogadják és rengeteg időt töltenek együtt. Látszólag tehát minden tökéletes és álomszerű, ő mégis elkezdi feszegetni a határokat, egyre többet követelve a szerelemből. A másik hallani sem akar erről, de tesz bizonyos engedményeket, félő azonban, hogy az erőviszonyok felbomlása, a korábban kötött megállapodás felrúgása veszélybe sodorja a kapcsolatuk.
A film a féltve őrzött járművek, az egyénséghez illő, a tulajdonost meghatározó öltözékek és felszerelések, a közös hétvégi kiruccanások, valamint a száguldás révén bevezet minket a motoros közösségek életébe, melynek tagjai történetesen mind férfiak. A rendező sok időt töltött el velük, ezalatt nem csak tanácsokkal látták el őt, de szerepet is vállaltak filmjében (és a fesztiválokra is elkísérték), hogy az amennyire csak lehet, autentikus legyen. A motorozás azonban nem csak a szabadság iránti vágyat jeleníti meg, hanem – legalábbis számomra – van egy másik értelmezése is, hiszen azzal, hogy Colin Ray mögött ül a motoron (pillion = a motor hátsó ülése), utasként csak annyira lehet szabad, amennyire a másik, a vezető engedi. Átkarolhatja vagy megkapaszkodhat hátul, az irányt és a sebességet azonban nem ő választja meg, ami tulajdonképpen az egész kapcsolatukra igaz.
Amit kapunk, az egy szépen elmesélt szerelmi történet, mely bemutatja a domináns és alárendelt kapcsolati dinamikáját, az egymással eltöltött idő alatt meghozott szabályokat, megszerzett tapasztalatokat, a gyönyört, a fájdalmat és tulajdonképpen Colin felnövését, szüleiről való leválását. Ray-ről ugyan nem sokat tudunk meg, de minden szempontból érettebb, tudatosabb, következetesebb…gazdagabb, jóképűbb, szabadabb. Colin abban jó, hogy adjon és alkalmazkodjon, de idővel megtanulja érvényre juttatni a saját elképzeléseit és igényeit, miközben felépíti önmagát és megalkotja saját szabályrendszerét, kitűzve a határokat.
A kapcsolatból nem hiányzik a játékosság, az intimitás, a viták, a heves érzelmek, a markánsan megjelenített testiség (olykor orgiák képében) és a meghitt pillanatok. Harry Melling (a Harry Potter-filmek Dudley Dursley-je), és Alexander Skarsgård meglehetősen bevállalósak, ritkán látni őket ilyen merész megosztó szerepben. Rendezői nagyjátékfilmes debütálásnak ugyancsak merész vállalás ez a film. Harry Lighton Adam Mars-Jones 2020-ban megjelent Boksz Hill című regényét vitte vászonra, de a hetvenes években játszódó cselekményt a jelenbe helyezte át. Ray karaktere egyértelműen modern és jelenkori, ugyanakkor Colin visszaad valamennyit a hetvenes évekből és abból, hogy milyen volt akkor meleg fiatalnak lenni.
A szerelem fáj tavaly májusban debütált Cannes-ban, majd ezt követték a nemzetközi filmfesztiválok. Bár néhány országban a mozik már tavaly novemberben elkezdték játszani, a világ nagy részén csak idén február-március hónapban lesz a premiere. Cannes-ban több jelölést és díjat kapott, többek között a Queer Pálmára is jelölték, emellett több tucatnyi elismerést zsebelt be a világ rangos fesztiváljain Londontól Palm Springsen át Thesszalonikiig. A Queer Pálmán kívül jelölték továbbá New Jersey-ben a legjobb LMBTQIA+ filmnek járó díjra, a Queerty online magazin The Queerties díjára és a GALECA Dorian díjára.
A film a British Council és a BIFF szervezésében megrendezésre kerülő Brit Filmnapokon is látható lesz 2026. március 20-án 18 órától a Puskin moziban.
Hujber Ádám
A szerelem fáj/Pillion
angol-ír vígjáték, 107 perc, 2025.
Korhatár: 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Rendező: Harry Lighton
Forgatókönyv: Harry Lighton, Adam Mars-Jones
Producer: Lee Groombridge, Ed Guiney
Szereplők: Harry Melling, Alexander Skarsgård, Douglas Hodge, Lesley Sharp
Operatőr: Nick Morris
Vágó: Gareth C. Scales
Zene: Oliver Coates
Bemutató: 2026. március 26.
Forgalmazó: ADS Service Kft.
