Kultúra

Filmajánló – Sarlatán

Agnieszka Holland legújabb filmje nagyon pontos és szomorú korrajz az ötvenes évekből, amelyben egy gyógyító az emberekhez, Istenhez, a természethez, egy másik férfihoz és az élethez való viszonya, folyamatos belső vívódása rajzolódik ki – szépen, lassan, a kelet-európai történelmi filmek jellegzetes stílusában.

Jan Mikolášek ismert és sikeres cseh gyógyító volt, aki intuíciója és növényismerete segítségével diagnosztizálta és gyógyította az embereket. A gyógymód a növényeken alapult, de mint tudjuk, ez önmagában nem elég, ezért legtöbbször járt mellé valamilyen étrendbeli és életmódi változást szorgalmazó javallat is. Nemcsak a falusi szegény embereken segített, hanem számos ismert emberen is: betegei közé tartozott például Tomáš Garrigue Masaryk és Antonin Zápotocký elnökök, Karel Čapek felesége, Olga Scheinpflugová, Max Švabinský cseh festő, Josef Bohuslav Foerster zeneszerző és Jaroslav Kocian hegedűvirtuóz, de még IV. György angol király is elküldte neki vizeletmintáját. Adolf Hitler titkára, Martin Bormann és Karel Hermann Frank protektor is járt nála, állítólag 5 és félmillióan mentek át a keze alatt. Čeněk Adamec cseh szociológus a Jaroslav Cyrílek álnevet használva emlékezik meg róla, Petr Kettner pedig az orvostudomány fejlődéséről írt könyvében tér ki rá és az általa felépített imidzsre. Idén megjelent róla egy életrajzi könyv is Martin Šulc tollából eddig nem látott fotókkal illusztrálva. A visszaemlékezések alapján Mikolášek soha nem tett úgy, mintha csodatévő lenne, és amikor úgy ítélte meg, hogy a gyógynövények itt már nem segítenek, a betegeit orvoshoz küldte – de számos olyan dolog van, amit csak az emlékirataiból tudunk.

 

 

A film Zápotocký elnök 1957-ben bekövetkezett halálával nyit, és bár erről nem esik szó, a politikus mindig is útban volt Antonín Novotný pártfőtitkárnak, aki Moszkva segítségével azt is elérte, hogy 1953-tól együtt irányítsák az országot, majd halála után követte őt az elnöki székben. Ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a keményvonalas kommunisták leszámoljanak a volt elnök kegyeltjeivel. Mikolášek (Ivan Trojan – Olthatatlan, Árnyékban, Václav) esetében különösen szúrta a szemüket a gyógyítás módszere, illetve az a jólét, amiben ennek köszönhetően élt. Mikolášek vagyonos embernek számított, sokat adományozott, jótékonykodott (a rászoruló gyerekeket ugyanúgy támogatta, mint az imperializmus elleni harcot). A gyógyítót szándékos emberöléssel vádolták meg, miután két, általa kezelt pártfunkcionárius szervezetében a patkányméregben is megtalálható sztrichnint mutatták ki. A cselekmény főként visszaemlékezés, a kihallgatótiszttel és az ügyész által indítványozott halálbüntetéshez mérten meglehetősen fiatal ügyvéddel történő beszélgetésekből ismerjük meg a gyógyító életét, munkásságát.

Az első világháborúból sebesüléssel hazatérve (a fiatal Mikolášeket Ivan Trojan fia, Josef alakítja) a családi kertészetben dolgozik, ahol figyelme a gyógynövények felé fordul. Húgát meggyógyítva úgy érzi, különleges képesség birtokában van, ezért felkeres egy gyógynövényes asszonyt, hogy tanítsa meg neki a szakma minden csínját-bínját. Évekkel később mint vizsgázott gyógynövény-szakértő már saját betegeket fogad és mivel híre gyorsan terjed, egy asszisztenst vesz fel maga mellé A második világháborúban a Gestapo is meg akarja dolgozni, de mivel a legfelsőbb körökből fordulnak hozzá gyógymódért, viszonylagos védettséget élvez. Így van ez a felszabadulás után is. Ő egyszerűen csak gyógyítani akar, miközben két évtizedig folytat titkos szerelmi viszont a szintén házas asszisztensével, František Palkóval (Juraj Loj).

Mikolášek rendkívül ellentmondásos személyiségként van jelen a vásznon. A munkájában és a magánéletében is igazi zsarnoknak hat, aki magának való és nem tűr ellentmondást. Adva van egy ember, aki mások gyógyításának szenteli az életét, eközben nap mint nap szembesül a fájdalommal, az elmúlással, a kilátástalansággal és az egymást váltó rendszerek embertelenségével. Szeretne szeretni, de nem lehet – nyíltan és őszintén legalábbis nem teheti. Bár a család és a helyiek sejtik, mi zajlik a színfalak mögött, ügyel arra, hogy kifelé legalább a látszat meglegyen. Istenfélő emberként mindez még jobban feldúlja, emészti belülről. A per kimenetelét nem ismerjük meg és bár a Google a barátod, én mégis inkább arra biztatok mindenkit, hogy legyen türelemmel, és csak a film megnézése után élje ki kíváncsiságát.

A filmet idén februárban mutatták be Berlinben, ahol a queer alkotásoknak járó Teddy-díjra jelölték a legjobb játékfilm kategóriában a Humen Fesztiválon bemutatott Gubóval egyetemben. Márciusban került volna a mozikba, de a járványhelyzet miatt csak augusztustól kezdték vetíteni, időközben több más fesztivált is megjárt. A cselekményt Mikolášek élete ihlette, ugyanakkor több ponton eltér a valóságtól, amit bírálói előszeretettel hangoztatnak is.

A Sarlatán nem kimondottan melegfilm, az első felében még csak utalás sem történik erre, sőt, annak ellenére, hogy a homoszexualitás ebben az időben Csehszlovákiában bűncselekménynek számított, a vád kihagyta ezt a ziccert, és kizárólag Mikolášek kommunizmussal összeegyeztethetetlen vagyoni helyzetével, valamint orvosi végzettségének hiányával foglalkozott. A befejezés azonban annyira váratlanul éri az embert, annyira erős, hogy tulajdonképpen mindent felülír, amit eddig láttunk és egy nagyon különleges férfibarátságra húzza fel kvázi visszamenőleg az egész történetet.

Hujber Ádám

 

Sarlatán / Šarlatán

cseh–ír–szlovák–lengyel történelmi dráma, 118 perc, 2020

korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!

Rendező: Agnieszka Holland

Szereplők: Ivan Trojan, Jan Vlasák, Joachim Paul Assböck

Forgalmazó: Mozinet

Bemutató: 2020. október 29.

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb