Kultúra

Érdekességek a homoszexualitás történetéből

Ha felidézzük általános és középiskolai történelemtanulmányainkat, jó eséllyel semmi, az LMBTQ közösséggel kapcsolatos emlék nem ugrik be. Kár, pedig az emberiség történelmét végigkísérik a szivárványszínű érdekességmorzsák, amelyek talán még azokkal is megszerettették volna a történelmet, akiket egy újabb háború vagy évszámfüggelék soha nem hozott lázba.

Nemcsak saját magunk műveléséhez, de a homoszexualitást „modern kori divatként” minősítők kioktatásához is érdemes az emberiség történelmének kezdeteitől indulnunk. A legkorábbról fennmaradt kőbe vésett karcolatok közül több is Szicília szigetéről származik. A tízezer éves alkotások egyike két fallikus hím figurát ábrázol közösülés közben. De a világ más tájain fellelt pornografikus alkotások ugyancsak szembementek a heteronormativitással. Kínából eredő rajzok heteroszexuális párok mellett meleg és leszbikus szeretők jelenetét ugyancsak megörökítik – a kőbe vésett romantikus pillanatok mintegy háromezer évesek. Akár a Pornhub meleg és leszbikus szekcióinak ősszüleiként is tekinthetünk rájuk!

Ninakhum és Kumhotep pedig valószínűleg a történelem legkorábbi dokumentált meleg párja. Időszámításunk előtt 2400 tájékán ugyanis egy egyiptomi sírkamrába együtt temettek el két férfit, a királyi család két manikűrösét, méghozzá ahhoz hasonló módon, ahogy a korban házaspárokat volt szokás. Sírfeliratuk különösen szépen emlékezik meg róluk: „Egyesültek az életben és egyesültek a halálban.

Egy Krisztus előtti hetedik századból származó hindu egészségügyi szöveg a meleg férfiak több típusát is megkülönböztette. Kumbhika: a férfi, akié a passzív szerep anális közösüléskor. Asekya: a férfi, aki lenyeli más férfiak spermáját. Sanda: a férfi, aki úgy viselkedik és beszél, mint egy nő. A szöveg úgy tartotta, hogy nő is képes megtermékenyíteni egy másik nőt, az így fogant gyermek azonban csontok nélkül születik.

Az oly harcosként dokumentált ókori szír társadalomban sem volt idegen az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat. Úgy tartották, ha két azonos társadalmi státuszba tartozó férfi lefekszik egymással, maguk mögött hagyhatják a gondokat és jó szerencse száll rájuk. Az ókori kelta férfiak kifejezetten a férfi szeretőket részesítették előnyben: Diodorus római történetíró a Kr. e. 1. században megírta, hogy a közösség fiatal tagjai előszeretettel kínálgatták magukat idegeneknek, és megsértődtek, ha elutasították őket. A közösülés az ő köreikben „összekötődési rituálénak” számított.

Apropó, rómaiak: Julius Caesar és Claudius császárok abnormálisnak számítottak, amiért háremükben nem voltak férfi szeretők. Bár Caesar esetében feljegyezték, hogy fiatalon viszonya volt Nikomédésszel, a kis-ázsiai Bithünia királyával, úgy tűnik, egyeseknek ez sem volt elég meggyőző.

Ha az ókori civilizációkról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a görögök mellett sem, akiknél a számos fennmaradt irodalmi alkotásnak köszönhetően talán a legjobban dokumentált az azonos neműek közötti szerelem. A thébai hadsereg legkiválóbbjait például 150 meleg pár alkotta, akik legalább három spártai támadást visszavertek. Szándékosan ez alapján válogatták össze őket, mert az elmélet szerint így szorosabb kötelék fűzi össze a bajtársakat. 30 éven keresztül maradtak veretlenek.

A kereszténység európai elterjedésével együtt járt a homoszexualitás devianciaként való megbélyegzése, az egyház és rajta keresztül az uralkodók üldözni kezdték, ahol érték. Ennek ellenére szerencsére maradtak fent ezzel kapcsolatos írásos emlékek ebből a korszakból is. Sokan a 13. században szónokló Aquinói Szent Tamást tartják a „homofóbia atyjának”. A máig nagy hatású hittudós azt prédikálta, hogy az azonos neműek közötti kapcsolat természetellenes, hasonlatos az állatokkal való közösüléshez, és csak a gyilkosság nagyobb bűn nála. Ennek ellenére volt rá példa, hogy a nagy európai uralkodóházak némely tagja nem tudott ellenállni a „kísértésnek.” II. Vilmos 11. századi angol uralkodó állítólag „függője volt minden bűnnek, különösen a kéjnek és azon belül is a szodómiának”. Katonáinak tilos volt hajat vágatniuk és az alapján léptette elő őket, milyen tehetségesek az ágyban.

 

II. Vilmos

 

Az újkor sem hozott enyhülést, bár VI. Sixtus pápa állítólag engedélyezte a férfiak közötti közösülést a nyári hónapokra. Ennek ellenére a kor legnagyobb művészét, Leonardo Da Vincit 24 éves korában kétszer is letartóztatták férfiakkal való közösülésért.

De nemcsak a férfiakat hajtotta a vágy. 1721-ben Catharina Lincket homoszexualitás vádjával végezték ki a Német-római Birodalomban. Catharina előszeretettel öltözött férfiként és rendszeresen közösült nőkkel, egy bőrrel borított szarvat használva péniszül. Ugyanezt a szarvat rendszeresen használta vizelésnél is – így oldva meg, hogy állva pisilhessen. Linck kortársa, a biszexuális francia operaénekesnő, Julie D’Aubigny amellett, hogy rendszeresen lépett fel színpadon, legalább tíz élet-halálra menő kardpárbajt is megnyert és egy alkalommal még kolostorba is vonult csak azért, hogy lefeküdhessen egy apácával.

Ha már szóba került II. Vilmos, úgy tűnik, a britek uralkodói különösen „szabadosak” voltak, hiszen a későbbi VI. György és VIII. Edvárd angol királyok biszexuális öccsét, Kent grófját, valamint a kor népszerű színházi alakját, Noel Cowardot egy alkalommal prostitúció gyanújával tartóztatták le London Soho nevű negyedében. A két férfi nőnek öltözve lófrált.

Érdekesség, hogy az LMBTQ közösség tagjait a világ számos, civilizációtól elzárt törzsében is elismerték. A 15. században az albán klementi törzsben jegyezték fel, hogy amennyiben egy nő 12 tanú előtt fogadalmat tett, hogy soha nem kíván férjhez menni, úgy férfinak nyilvánították és páncélt, valamint fegyvert kapva beállhatott katonának. Feljegyzések tanúsága szerint a mai Pápua Új-Guinea területén élő etoro törzsben pedig a homoszexualitás az elfogadott norma és a heteroszexuálisokat közösítik ki. Hitük szerint a fiatal férfiak akkor válnak éretté, ha naponta juttatnak spermát a szervezetükbe.

A modern kor aztán ismét sok változást hozott, és háborús időkben volt, hogy fegyverként használták volna fel a nemi identitást és a szexuális orientációt. A brit titkosszolgálat többször is kísérletet tett a Hitler által fogyasztott sárgarépa beoltására női hormonokkal. Így akarták elérni, hogy a náci Németország vezetője fokozatosan nővé váljon.

Az amerikai kormány komolyan fontolóra vette egy „meleg bomba” megalkotását. Tudósok egészen 1994-ig kísérleteztek vele, és a célja az lett volna, hogy női feromonok nagy dózisú kibocsátásával az ellenséges katonák figyelmét elterelte volna a harci tevékenységről az egymás iránt kialakuló szexuális vonzódás. Mindeközben az USA seregének első melegként nyíltan coming outoló katonáját, a vietnámi háborúban harcoló Leonard Matlovichot névtelen sírba temették „meleg vietnámi veterán” felirattal, alatta a tőle származó idézettel: „Míg a hadseregben szolgáltam, kitüntetést kaptam, amiért megöltem két férfit, és leszerelést, amiért szerettem egyet.

Az Egyesült Államokban egyébként is voltak fura dolgok. 1970-ben Connecticut államban egy meleg férfitól megtagadták a jogosítványt azzal az érvvel, hogy szexualitása veszélyt jelentene a többi autósra. 1987-ben a Delta Airlines légitársaság egy légi katasztrófát követően az egyik meleg utas hozzátartozóinak kevesebb kárpótlást akart fizetni, mondván a férfi „valószínűleg AIDS-es volt.” A cég végül elnézést kért az esetért.

 

Japán harcos fotója, 1925

 

De zárjuk a történelemórát néhány pozitív érdekességmorzsával! Tudtad-e, hogy Japán rendelkezik az egyik legrövidebb életű szodómia-ellenes törvénnyel a világon? A szabályozást 1873-ban vezették be, majd 1883-ban el is törölték. Legerősebb ellenzői a szamuráj harcosok voltak, akik között a homoszexuális aktusnak több évszázados hagyománya volt.

És azt tudtad, hogy a legkorábban alapított, máig létező LMBTQ szervezet a holland Kultúra és Szórakozás Központja, amelyet 1946-ban hoztak létre? A szervezet sokáig álnéven működött, így rejtve el valódi célját. Egy későbbi, de legalább annyira szenzációs történet volt, amikor 2009-ben a Xinhua kínai utazási iroda hamisan azt állította, hogy létezik egy város Svédországban, ahol 25 ezer nő él, kizárólag leszbikusok, és tilos férfiakhoz szólniuk. Ezt követően persze rengeteg svéd turisztikai oldal összeomlott az exponenciálisan megnövekedett, Kínából eredő kattintásszám miatt.

Pedig a hír akár igaz is lehetett volna, ha beigazolódik, amit az 1900-as évek elején számos orvos gondolt: a biciklizés leszbikussá teszi a nőket.

Waliduda Dániel

Instagram: @waliduda

 

hirdetés
Previous post

Egyszerre és ugyanattól a donortól esett teherbe a leszbikus pár

Next post

Muszta Cecília – „A társadalom szélére sodorva tényleg tud rémisztő lenni a modern világ”