Hírek

Bűnösnek találta a bíróság a homofób támadókat

 

Közösség tagja elleni erőszak bűntettének elkövetésében bűnösnek találta és elsőfokon két-két év próbára bocsátotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság azokat a homofób támadókat, akik 2013. augusztus 14-én éjszaka fenyegetően léptek fel egy dohánybolt előtt csókolózó férfiakkal szemben.

A pár magyar tagja azután kért rendőri intézkedést, hogy két férfi szitkozódva, baseball ütőnek látszó tárggyal fenyegette őket. Beszámolójából kiderült, hogy a támadók egyértelműen szexuális irányultságuk miatt zaklatták őket, ami a hatályos jogszabályok alapján gyűlölet-bűncselekménynek (közösség tagja elleni erőszaknak) minősül. A rendőrök csak jókora késéssel érkeztek a helyszínre, és a támadók pártját fogták: közölték a sértettekkel, hogy ne ragaszkodjanak az büntetőeljárás elindításához, mert őket is be lehetne vinni, amiért közszeméremsértően viselkedtek. Ez természetesen nem igaz, hiszen a csókolózás nem tekinthető közszeméremsértésnek. Elmaradt a helyszín alapos átvizsgálása is, ami a bizonyítás lefolytatását később jelentősen megnehezítette. A sértett másnap a rendőrségen próbált feljelentést tenni, valamint a rendőrök fellépése miatt panaszt tett volna, ám annak felvételét elutasították.

A sértett a diszkriminatív eljárás miatt a Háttér Társaság segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult. 2014 júniusában hozott határozatában a Panasztestület megállapította: a rendőri fellépés a panaszos alapjogait súlyosan korlátozta. A késedelmes helyszínre érkezése sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, a közszeméremsértésre hivatkozás sértette a panaszos tisztességes tájékoztatáshoz fűződő jogát, a rendőrök fellépése részrehajló volt, amely sértette az egyenlő bánásmódot. A kiérkezés elhúzódására, a panasz felvételének megtagadására, és a közszeméremsértésre hivatkozott panaszt az országos rendőrfőkapitány is megalapozottnak találta.

A panaszeljárással párhuzamosan a büntetőeljárás is megindult, ez zárult most le a bíróság elsőfokú ítéletével. Az ítélet rámutatott, hogy bár a baseball ütővel való fenyegetés nem volt egyértelműen bizonyítható, a Büntető Törvénykönyv közösség tagja elleni erőszak tényállásának megvalósulásához erre nincsen szükség: már az is bűncselekményt követ el, aki közterületen a sértett szexuális irányultságára hangos, sértő, agresszív megjegyzést tesz.

A közösség tagja elleni erőszak tényállásának riadalmat keltő, kihívóan közösségellenes, “garázda” magatartást büntető szakasza 2011-ben, a gyöngyöspatai romákat ért incidensek után került a Büntető Törvénykönyvbe azzal a céllal, hogy a bántalmazás vagy kényszerítés szintjét el nem érő gyűlölet-bűncselekmények ellen is fel lehessen lépni. A rendőrség azonban ezt gyakran nem veszi figyelembe, holott a bíróságok egyre több esetben alkalmazzák a rendelkezést, és egyre lejjebb tolják a büntethetőség határát. 2012-ben a Pride-ot követően egy 8-10 főből álló, fekete ruhát és szélsőjobboldali jelképeket viselő csoport tagjai a kordonon kívül “Mocskos buzik!” skandálása közben a távozókat inzultálták, volt akinek a ruháját rángatták, lufiját lyukasztották ki. Ennek kapcsán a bíróság 2016-ban már megállapította: “a fenyegetőzés, vagy más félelemkeltő cselekmény (…) alkalmas arra, hogy a résztvevőkben félelmet keltsen, amely kimeríti a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesetét.” Egy 2013-as szintén Pride-ot követő ügyben egy nagyobb csoport homofób skandálást minősítette a bíróság 2017-ben riadalmat keltőnek, ezért jogellenesnek.

Ezt a növekvő szigort mutatja a bíróság jelen ügyben hozott ítélete is, amely már a nagyobb csoport jelenlétét és a skandálást sem követeli meg: egy kisebbségi csoportra vonatkozó hangos, sértő, agresszív megjegyzés már közösség tagja elleni erőszaknak minősül. Az esettel kapcsolatban Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője elmondta:

“Fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és minden esetben forduljanak a rendőrséghez, ha hasonló támadás éri őket. Bár az LMBTQI emberek 16%-át érte már homofób vagy transzfób indíttatású erőszakos támadás, az áldozatoknak csupán töredéke tett feljelentést az ügyben. A Háttér Társaság jogi és lelki segítséget is nyújt ügyek elejétől a végéig, emellett idén elindította Hangosabb a gyűlöletnél kampányát is, melynek részeként online bejelentő-felületet hozott létre gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára, ami a hangosabbagyuloletnel.hu oldalon érhető el.”

A Háttér Jogsegélyszolgálat ingyenes segítséget és jogi képviseletet nyújt minden LMBTQI embernek, aki szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés, zaklatás vagy bántalmazás áldozatává válik.

 

 

hirdetés
Previous post

Nemzetközi marketingdíjat kapott a Coca-Cola magyar kampánya

Next post

A nácizmushoz hasonlítja a melegek elleni diszkriminációt a pápa