Itthon

Biztosítani kell a transznemű munkavállalók megfelelő öltöző- és mellékhelyiség-használatát az ombudsman szerint

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa megállapította: megsértette az egyenlő bánásmód követelményét az a munkáltató, amely nem biztosította egy transznemű munkatárs számára a nemi identitásának megfelelő munkahelyi öltöző- és mellékhelyiség-használatot – számol be a Háttér Társaság.

Petra már több éve dolgozott a munkahelyén, amikor előbújt transznemű nőként, majd később nemi megerősítő műtéten is átesett. Több alkalommal kérte munkáltatóját, hogy erre tekintettel a továbbiakban a női öltözőt és mellékhelyiséget használhassa, azonban a munkáltató a kérést megtagadta. Petrának azonban nem csak az elutasítással és a férfi mosdó kötelező használatával kellett megbirkóznia: a munkáltató szavazást kezdeményezett a női munkavállalók körében arról, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a továbbiakban a transznemű munkatársuk is a női mosdót és öltözőt használhassa. A munkatársak többsége (köztük számos új munkatárs, aki nem igazán ismerte Petrát) ezt leszavazta, így a munkáltató ismételten felhatalmazva érezte magát arra, hogy megtagadja a női öltöző és mosdó használatát. Petra a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának segítségével az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordult, amely 2021 januárja óta a megszűnt Egyenlő Bánásmód Hatóság helyett felelős az ilyen panaszok kivizsgálásáért.

A Főigazgatóság alapos vizsgálata során megállapította, hogy Petrát hátrány érte azáltal, hogy a munkáltató nem biztosította számára a nemi identitását figyelembe vevő öltöző- és mellékhelyiség-használatot, illetve ennek érdekében semmilyen intézkedést nem tett.

Figyelembe vette a hatóság azt is, hogy Petra már több éve jelezte a munkáltatónak, hogy a női mosdót és öltözőt kívánja használni, így kellően hosszú idő állt a munkáltató rendelkezésére a megfelelő feltételek biztosítására. Emellett nem fogadta el a hatóság a munkáltató azon védekezését sem, hogy a mosdóhasználat elutasítására a többi munkavállaló véleménye miatt volt szükség.

Határozatában a hatóság elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését, és kötelezte a munkáltatót, hogy valamilyen módon biztosítsa a transznemű munkavállalója számára a nemi identitását figyelembe vevő öltöző- és mellékhelyiség-használatot.

Sajnos az eset nem egyedülálló. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2019-es kutatása szerint a magyarországi transznemű válaszadók 43%-át érte hátrányos megkülönböztetés a munka világában a kutatás megelőző 12 hónap során. A Háttér Társaság 2017-es kutatása szerint ez különösen azon transz munkavállalók esetén van így, akik már tettek lépéseket a tranzíció érdekében. Közülük a válaszadók fele jelezte azt, hogy nemi identitása miatt nem tud a képzettségi szintjének megfelelő munkát találni. Szintén sokszor előfordult, hogy felettesük vagy munkatársuk megkérdezésük nélkül számolt be másoknak transz státuszukról (44%); illetve hogy a munkahelyükön szándékosan és következetesen a korábbi nevükön szólították őket (40%). A bizalmas információk engedély nélküli továbbadása, a transz személy nemi identitásának leleplezése nemcsak megalázó, de további diszkriminációnak, zaklatásnak is teheti ki az érintetteket.

Elszomorító, hogy Magyarországon az állam nemhogy segítené a transz emberek társadalmi integrációját, de ellenségként felhasználva őket kifejezetten nehezíti a mindennapjaikat. A 2020 májusában elfogadott 33-as paragrafus ugyan lehetetlenné teszi, hogy a transz emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák, de a munkáltató továbbra is köteles az egyenlő bánásmód követelményét betartani, és biztosítani, hogy a transz emberek a méltóságukat tiszteletben tartó, biztonságos közegben dolgozhassanak” kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.

Kevés megalázóbb dolog volt az egész folyamat alatt, mint amikor a saját kolléganőim, az egyéni nézeteik és preferenciáik alapján határozzák meg egy szavazással azt, hogy engem érjen-e hátrányos megkülönböztetés a munkahelyemen, vagy ne,” számolt be Petra az eljárásról. “Viszont egy jogi eljárás nem egy vidám dolog, pláne ha a másik féltől kapja az ember a megélhetését. Így okkal volt ez a procedúra az utolsó utáni lehetőségem a helyzet megoldására. A rengeteg támogatás mellett, amit a munkán kívüli környezetemtől és a Háttér Társaságtól kaptam, ez egy lelkileg iszonyatosan megterhelő folyamat. Arról nem is beszélve, hogy potenciálisan a munkáltató felé lévő bizalom, az helyreállíthatatlanul sérül, bármilyen kimenetel mellett.

 

hirdetés
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb
hirdetés