Bhután Kína és India között, a Himalája lábánál található, jobbára hegyvidéki ország, melyet még most is a világ egyik legelzártabb országaként tartanak számon. Sosem gyarmatosították, a fél magyarországnyi területen élő 750 ezer lakos nagy része semmit sem tud például az internetről vagy a közösségi médiáról. Hagyományos buddhista értékrend szerint él a lakosság nagy része.
Éppen ezért akár meglepő is lehet, hogy az utóbbi években felerősödtek az LMBTQ hangok az országban, és olyan előrehaladás történt a jogalkotás terén is, amiről a többi ázsiai ország is példát vehetne.
Tavaly decemberben az ország eltörölte a homoszexualitást büntető passzust a törvénykönyvből. A büntetőtörvénykönyv 2004-ben lépett hatályba, négy évvel azelőtt, hogy Buthán államformája királyságból alkotmányos monarchia lett. A törvényt azonban indiai mintára alkották meg – írja a Los Angeles Times -, melyet viszont 200 évvel korábban brit gyarmatosítók írtak.
A buddhizmus sokat segít
Karma Phúntso bhutáni tibetológus és buddhizmus-kutató szerint a helyi kultúrára és rendszerekre nagy hatással volt India és Tibet, ezért érthető, hogy ezt a törvényt is átvették. Ugyanakkor a tudós szerint a bhutáni társadalmi rendszerben nem léteznek ilyen erős előítéletek. „Ma a bhutániak meg tudják különböztetni a buddhizmus valódi spirituális tanításait a vele járó kulturális tehertől. A buddhizmus nem tanítja a belülről fakadó egyéniséget. Nincs valódi én vagy személy, így az emberek különböző neműek vagy szexuális identitásúak lehetnek. Jó, hogy megszabadulunk attól a régi szokástól, hogy lenézzük a nem heteroszexuális kapcsolatokat.”
Námge Dzsám újságíró szerint minden nagyon gyorsan történik Bhutánban. 2014-ben tudósított először a nemzeti televízióban LMBTQ-jogokkal kapcsolatosan, és akkoriban még nem voltak elérhetők csevegő applikációk az országban, és Facebookon sem lehetett ilyesmit látni. Bhutánban egyébként csak 1999-ben engedélyezték az első televízióadásokat és az internetet. Dzsámnak mintegy 50 ezer követője van Instagramon, és egy podcastot is vezet, ahol LMBTQ-történetekkel is foglalkozik, például a legidősebb ismert bhutáni transznemű nőt is meginterjúvolta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Jó lenne látni, hogy a queer barátaim összeházasodnak” – mondja Dzsám. „Nem tudom, hogy Bhután mit szólna ehhez, de azt tudom, hogy amikor transznemű nők elmentek, hogy megváltoztassák a nevüket és a nemüket a személyi igazolványukban, nem ütköztek ellenállásba. Akárki is adta ki nekik, buddhista módon, az együttérzés jegyében cselekedett. … Talán ugyanez megtörténhetne a házassággal is?”
Népszerűek a közösségi médiában
A népszerű LMBTQ-aktivistáknak viszonylag sok követője van a közösségi médiában, ha azt vesszük, hogy az országnak csak a fele rendelkezik internet-hozzáféréssel. Karma Vangcsuk Bhutan Street Fashion nevű fiókjának 36 ezer követője van, ő leginkább a bhutáni nemzeti viselettel foglalkozik. Ő azt mondja, a nők által viselt kira és a férfiak által viselt gho is tükrözi azt a régi szellemiséget, ami megengedi a genderfluiditást a kultúrájukban, mielőtt a nyugati globalizáció előírta volna a nőies és férfias ruhadarabokat. A gho tulajdonképpen rakott szoknya. Az iskolákban a lányok is hordhatnak ghót, ha akarnak, a fiúk pedig kirát.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Vangcsuk szerint is sokat köszönhetnek a buddhizmusnak: az ő édesapja például korábban szerzetes volt és nagyon hevesen heteroszexuális nézetű, mégis babákat vásárolt a fiának, mert tudta, hogy azokkal szeret játszani.
Tasi Csoden Csombal, Bhután idei szépségkirálynője 15 évesen bújt elő a közösségi médiában, családjának pedig nemrég mondta el, hogy leszbikus. Azt mondja, nem volt egyszerű, de a családja elfogadja. Az a véleménye, hogy Bhután az egyik legbiztonságosabb ország LMBTQ-személyek számára, nyugodtan megfogadhatja a barátnője kezét az utcán, vagy csókot is válthatnak, nem esik bántódásuk.
Dordzsi, a Queer Voices of Bhutan egyik alapítója is hasonló véleményen van: „láttam, milyen horrorisztikus dolgokat kell elviselnie a közösségnek Nepálban, Bangladesben. Ha kisminkelem magam, itt senki sem fog miatta megverni.”
