Nemrég jelent meg az örömteli hír, hogy Nyíregyházán is megköttetett az első bejegyzett élettársi kapcsolat, lakhelyemen, Debrecenben pedig időről időre kötnek bejegyzett élettársi kapcsolatot különböző párok. Felmerül azonban a kérdés, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a klasszikus házasság, az „ásó, kapa, nagyharang” jogi hatásaival megegyezik-e? Jogászként és jogtörténészként cikkemben ennek aspektusait járom körbe.
Az LMBTQI személyek számára a házasság lehetősége sajnos még most sem lehetséges a jelenlegi hazai jogi szabályozás szerint, helyette az ún. „Béktv.” (2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról), valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:514§-a által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolat létesíthető 2009 óta.
Hazánkon kívül a világon jelenleg közel húsz országban ismerik a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét. A bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között köthető, létesítése itthon a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban és a járási hivatali székhelytelepülés szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt lehetséges.
Érvényességi feltételek tekintetében fontos, hogy olyan két, azonos nemű személy létesítheti, akik mindketten elmúltak 18 évesek; nem állnak cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt; nem közeli rokonok; egyik félnek sem áll fenn korábban kötött házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata.
A bejelentéshez szükséges okmányok: a személyazonosításra és állampolgárság igazolására szolgáló érvényes okmányok (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, vagy útlevél); személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya); születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll).
A bejelentő felek a leendő házastársak által kérhető kellékeket (gyertya, emléklap, zene, díszoklevél) is kérhetik a házastársakhoz hasonlóan.
Mik a legfőbb különbségek a házassághoz képest?
Fontos különbség a házassággal szemben, hogy a bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetni közjegyző előtt is lehet, mégpedig akkor, ha a felek mindenben megegyeztek és nem nevelnek közösen gyermeket, vitás esetekben pedig bírósághoz fordulhatnak a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása ügyében.
Mik a legfőbb különbségek a házassághoz képest?
A bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, mely joghátrány nagyon könnyen megoldható lenne, és sokat segítene az egészségügyi ellátások során például az információadás igénybevételekor, vagy sajnálatos öröklési jogvita esetén.
A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségek a gyermekvállalás területén a legjelentősebbek. A törvény a bejegyzett élettársak számára nem teszi lehetővé a közös gyermekké fogadást, vagyis a bejegyzett élettársak nem fogadhatják örökbe egymás gyermekeit, és nem fogadhatnak örökbe közösen idegen gyermeket sem. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és az anya bejegyzett élettársa nem lesz a gyermek szülője (nincs meg tehát az apasági vélelemhez hasonló szülőségi vélelem).
Ami azonban kedvező, hogy bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársa a gyermek mostohaszülőjének, a szülő élettársa pedig a gyermek nevelőszülőjének, és így a gyermek hozzátartozójának minősül.
Ejtsünk néhány szót az öröklésről is: a bejegyzett élettársi kapcsolat legfontosabb vagyonjogi következménye, hogy a házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével a felek között bejegyzett élettársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a bejegyzett élettársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a bejegyzett élettársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik bejegyzett élettárs különvagyonához tartozik. Nem számít tehát, hogy formálisan kinek a nevén van a lakás, vagy ki kötötte az autó adásvételi szerződését, a tulajdonos mindkét esetben a pár közösen. Kedvező továbbá, hogy a bejegyzett élettárs a házastárshoz hasonlóan illetékmentesen örököl, illetve ajándékozási illetéket sem kell fizetnie. Ez a kedvezmény az élettársakra nem vonatkozik, ők a legmagasabb illetékkategóriába esnek.
Összegezve megállapítható, hogy az LMBTQI személyek családjogai messze nem egyeznek meg a heteroszexuális személyek jogaival, s ezen tényeken a jogalkotó úgy tűnik, hogy nem kíván változtatni a közeljövőben, mivel erre vonatkozó jogszabály-módosítást jelenleg nem kezdeményeztek az Országgyűlés előtt.
Talabos Dávidné Lukács Nikolett
