Életmód

Bejegyzett élettársi kapcsolat vs. házasság – Miben hasonlítanak és miben különböznek?

Nemrég jelent meg az örömteli hír, hogy Nyíregyházán is megköttetett az első bejegyzett élettársi kapcsolat, lakhelyemen, Debrecenben pedig időről időre kötnek bejegyzett élettársi kapcsolatot különböző párok. Felmerül azonban a kérdés, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a klasszikus házasság, az „ásó, kapa, nagyharang” jogi hatásaival megegyezik-e? Jogászként és jogtörténészként cikkemben ennek aspektusait járom körbe.

Az LMBTQI személyek számára a házasság lehetősége sajnos még most sem lehetséges a jelenlegi hazai jogi szabályozás szerint, helyette az ún. „Béktv.” (2009. évi XXIX.  törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról), valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:514§-a által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolat létesíthető 2009 óta.

Hazánkon kívül a világon jelenleg közel húsz országban ismerik a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét. A bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között köthető, létesítése itthon a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban és a járási hivatali székhelytelepülés szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt lehetséges.

 

 

Érvényességi feltételek tekintetében fontos, hogy olyan két, azonos nemű személy létesítheti, akik mindketten elmúltak 18 évesek; nem állnak cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt; nem közeli rokonok; egyik félnek sem áll fenn korábban kötött házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata.

A bejelentéshez szükséges okmányok: a személyazonosításra és állampolgárság igazolására szolgáló érvényes okmányok (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, vagy útlevél); személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya); születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll).

A bejelentő felek a leendő házastársak által kérhető kellékeket (gyertya, emléklap, zene, díszoklevél) is kérhetik a házastársakhoz hasonlóan.

Mik a legfőbb különbségek a házassághoz képest?

Fontos különbség a házassággal szemben, hogy a bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetni közjegyző előtt is lehet, mégpedig akkor, ha a felek mindenben megegyeztek és nem nevelnek közösen gyermeket, vitás esetekben pedig bírósághoz fordulhatnak a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása ügyében.

Mik a legfőbb különbségek a házassághoz képest?

A bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, mely joghátrány nagyon könnyen megoldható lenne, és sokat segítene az egészségügyi ellátások során például az információadás igénybevételekor, vagy sajnálatos öröklési jogvita esetén.

A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségek a gyermekvállalás területén a legjelentősebbek. A törvény a bejegyzett élettársak számára nem teszi lehetővé a közös gyermekké fogadást, vagyis a bejegyzett élettársak nem fogadhatják örökbe egymás gyermekeit, és nem fogadhatnak örökbe közösen idegen gyermeket sem. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és az anya bejegyzett élettársa nem lesz a gyermek szülője (nincs meg tehát az apasági vélelemhez hasonló szülőségi vélelem).

Ami azonban kedvező, hogy bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársa a gyermek mostohaszülőjének, a szülő élettársa pedig a gyermek nevelőszülőjének, és így a gyermek hozzátartozójának minősül.

 

 

Ejtsünk néhány szót az öröklésről is: a bejegyzett élettársi kapcsolat legfontosabb vagyonjogi következménye, hogy a házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével a felek között bejegyzett élettársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a bejegyzett élettársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a bejegyzett élettársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik bejegyzett élettárs különvagyonához tartozik. Nem számít tehát, hogy formálisan kinek a nevén van a lakás, vagy ki kötötte az autó adásvételi szerződését, a tulajdonos mindkét esetben a pár közösen. Kedvező továbbá, hogy a bejegyzett élettárs a házastárshoz hasonlóan illetékmentesen örököl, illetve ajándékozási illetéket sem kell fizetnie. Ez a kedvezmény az élettársakra nem vonatkozik, ők a legmagasabb illetékkategóriába esnek.

Összegezve megállapítható, hogy az LMBTQI személyek családjogai messze nem egyeznek meg a heteroszexuális személyek jogaival, s ezen tényeken a jogalkotó úgy tűnik, hogy nem kíván változtatni a közeljövőben, mivel erre vonatkozó jogszabály-módosítást jelenleg nem kezdeményeztek az Országgyűlés előtt.

Talabos Dávidné Lukács Nikolett

FRA EU post inject banner
Previous post

Ian McKellen elárulta, mit bánt meg a legjobban

Next post

Beszélgetés Vitalina Koval ukrán LMBTQ aktivistával