Az első csóktól az első gyermekig – Egy meleg kapcsolat evolúciója

A könnyed randiktól az első szexen át a felelősségteljes házasságig, és különösen a babavállalásig nagyon hosszú ösvény vezet – és bár az utat ugyanaz a férfi járja végig, óriási transzformáción megyünk keresztül minden egyes mérföldkövet elhagyva.

Az első randi

Furcsa belegondolni, hogy már több, mint 20 éve járok randikra – de a mai napig gyomorgörcsöm szokott lenni egy első találkozás előtt. Vannak dolgok, amikre nem készülhetsz fel, hiszen nem tudod, mi vár rád – persze épp ez teszi izgalmassá. Emlékszem, amikor első alkalommal találkoztam a szerelmemmel, Nimroddal, azzal nyugtattam magam: „Ha feszült vagyok, az jó jel. Azt mutatja, hogy tényleg tetszik a srác.” Talán klisé, de első körben a mozit javasoltam és úgy voltam vele: „egy jó vígjáték megtöri a jeget”. Végül egy totál drámai és kissé nehéz filmen kötöttünk ki, ami transznemű prostituáltakról szól. Először zavarban voltam, hogy elszúrtam a választást, ám mikor kijöttünk és beszélgetni kezdtünk, hamar kiderült: egy gondolatébresztő film talajt ad egy élménynek és egy induló kapcsolatnak. Most mondhatnám, hogy az első találkozás után hetekig csak szerelmes sms-eket váltottunk és kézen fogva andalogtunk anélkül, hogy megérintettük volna egymást, de hazudnék.

Valljuk be, az ösztöneink gyakran azt diktálják, hogy amilyen hamar csak lehet, az ágyban kössünk ki – és ami engem illet, nem is hiszek benne, hogy sokáig kellene húzni-halasztani a dolgot. Nem ezen fog múlni, hogy egy pasi különlegesnek tart-e vagy sem: ha valaki azt hiszi, értéktelen vagyok, csak mert szeretem a szexet, akkor az vélhetően nem is nekem való. Ugyanakkor talán a legfontosabb lecke, amit megtanultam, hogy nem szabad egy könyvet a borítója alapján megítélni. A legdögösebb pasik sokszor a legundokabbak, és a legszexisebbek küzdenek a legkomolyabb önértékelési zavarokkal. Csupán az számít, hogy őszinte és melegszívű emberre leljek, és lássam rajta, hogy jó ember.

Az első szex

Nagyon korán dobtam be magam a szex-témába: mindössze 13 éves voltam, és bár azt sem tudtam, mit csinálunk pontosan, nagyon élveztem a dolgot, és azonnal tudtam: akármi is ez, még többet akarok. Nagyon szégyellős tini voltam, gyakorlatilag meg voltam róla győződve, hogy vállalhatatlanul kövér vagyok. Gimnazista koromra változott a helyzet: bevallom őszintén, amíg nem ismertem a szerelem érzését, a szex az első számú motiváció volt nekem egy kapcsolatban. Addig érdekelt egy srác, míg az újdonság erejével hatott a szex.

Aztán mire leérettségiztem, fontosabb kérdések kezdtek foglalkoztatni. Mi az, ami szent? Mi a lélek építőköve? Mi az élet és mi a halál értelme? A válasz mindegyikre ugyanaz: a szerelem – nem pedig az érzelemmentes szex. E lelki kötődésnek – bár fontos része, de – csak egy szelete a szex. A helyzet az, hogy bármennyire is vonz a veszély vagy a fura alakok, a legjobb, ha egy kedves srác mellett kötsz ki. A szexmániások, a nagyhangú bikák vagy a nárcisztikus szépfiúk talán izgalmasnak tűnnek, de mi a közös jövőtök? Nekem semmi más vágyam nincs, mint hogy öregen egy teraszon ülve bort igyak a szerelmemmel, és bámuljuk a házunk előtt elterülő tavat. És nekem ez igenis szexi.

Az első szerelem

Az első szerelmem az iskolás éveimig repít vissza. Emlékszem, annyira beleestem Laciba, hogy amikor találkoztunk, nem is lepleztem a rajongásomat. Azt hiszem, a szerelem az, amikor szinte megvakulunk, olyan erős hatással van ránk valaki. Amikor már nem a külső számít és túllépünk az első benyomáson. Életem legnagyobb szerelmei azok voltak, akik beszélgetés közben juttattak el arra a pontra, hogy azt érezzem: még többet akarok ebből az emberből. Ha megpillantok egy pasit egy szexis farmerban, vagy belenézek egy szempárba, legfeljebb csak izgatott lehetek, de a szerelemhez ennél jóval több kell.

Ahogy a szakításhoz is több kell, mint egy egyszerű veszekedés. Én akkor szakítok, ha úgy érzem, eljutottunk arra a pontra, ahová ketten eljuthatunk – nincs tovább közös út. Mikor a volt férjemmel, Matannal 9 év után elérkeztünk ehhez a mérföldkőhöz, mindent elkövettem, hogy fájdalommentesen vessek véget a kapcsolatunknak. De egy igazi, nagy szerelemtől nem lehet búcsút venni fájdalom, harag és csalódottság nélkül. Vallom, hogy ha szerencsés az ember, két-három igaz szerelmet is találhat élete során. Számomra Zsolti, akivel 19 évesen ismerkedtem meg és hét éven át voltunk együtt, Matan, a volt férjem, és Nimrod, a kedvesem mind „első szerelmek”: mindig úgy éreztem, hogy korábban még sosem éltem át ehhez hasonlót.

Az első közös otthon

Az összeköltözés a családalapítás első lépése. Nem más, mint a házasság főpróbája. Ez minden kapcsolat egyik legfontosabb fordulópontja, és ami miatt sokan elbuknak rajta, hogy egyszerűen még nem voltak rá készen. Az ember párja nem olyan, mint egy lakótárs, nem lehet csak egyszerűen elküldeni, ha meguntuk. Szerencsére. Mert az első nehézségek után minden férfi keresztülmegy azon, hogy úgy érzi: a közös otthon a világ legcsodálatosabb helye, és hogy semmi másra nem vágyott egész életében. És persze olyan is előfordul, hogy azt érezzük: hogyan kerülhettünk ebbe a helyzetbe? Ideális az, ha egyik végletet sem éljük meg túl intenzíven, mindkettőről tudjuk, hogy csak egy múló érzelemhullám. Nincs szükség fizikai falakra, nem kell külön szobában aludnod, de mindig emlékezz arra, hogy van saját tered. Találkozz a barátaiddal, éreztesd velük és magaddal, hogy az összeköltözéstől függetlenül te ugyanaz az ember maradtál, aki voltál.

Az első házasság

Egy kútba esett házassággal a hátam mögött szinte menekültem a kötöttség elől. Azt gondoltam: itt a partik ideje, és semmi máson nem járt az agyam, mint hogy mikor melyik sráccal fekszem majd le. Aztán egyszer csak betoppant az életembe Nimi, akivel Izraelben bejegyzett élettársi kapcsolatba léptünk (bár ez nem hangzik valami romantikusan). Hamar kiderült: ez szerelem, igenis kőkeményen dolgozunk, hogy a közös egység jól működjön. Mindig figyelünk arra, hogy milyen a kommunikáció kettőnk között. Mindketten tudjuk, hogy ha egymás partnerei akarunk lenni – minden tekintetben –, akkor erőfeszítéseket kell tennünk. Nem hagyjuk, hogy ami kettőnk közt van, kiüresedjen.

Nem hibáztatjuk vagy vádoljuk egymást, és nem fordulhat elő, hogy napokig nem beszélünk egymással. Ha valami feszültség van közöttünk, órákon át beszélgetünk róla, és együtt keressük a megoldást. A köztünk lévő köteléket erősíti a közösen végzett spirituális és karitatív munka is. Ha látunk egy szenvedő embert, egy

kilátástalan élethelyzetet, elgondolkozunk rajta, hogyan segíthetnénk. Mit adhatunk neki, hogy boldogabb legyen? És persze nem meglepő, hogy mindketten évek óta vegánok vagyunk – a „ne árts másoknak” gondolatát már magunkkal hoztuk a kapcsolatba. És igen, egy napon persze szeretnénk közös gyermekeket; de nem siettetjük a dolgot. Bízunk a természetben. Örökbefogadásra is gondoltunk. Nyolcévesen volt egy barátom, akit a szülei örökbe fogadtak, és mindig azt mondta, azáltal, hogy a mamája és a papája őt választotta, a hagyományos szülő-gyermek kapcsolatnál is erősebb kötődés alakult ki közöttük. Nagyon elgondolkodtató volt…

Steiner Kristóf

Rainbow party header banner

Hozzászólások

Previous post

Nyálcsorgató - A férfi, akivel garantáltan az egekbe repülsz

Next post

Elraboltak, megerőszakoltak és két napig fogságban tartottak egy LMBT-aktivistát Franciaországban