Kultúra

Az élet egy Cabaret – A Spirit Színházzal!

Megannyian feldolgozták már és mindenki úgy ismer belőle dalokat, úgy, hogy nem is tud róla, hogy azok honnan is valók. Mindenki szemei előtt látja a széken álló, kalapos Liza Minnelli, aki éppen a Mein Herrt dalolja és ha ez a kép mégis idegen számodra, akkor illik nagyon gyorsan bepótolni a Cabaret  nyújtotta filmes élményt. Ám előtte nézd meg a színpadon, egy teljesen új, friss és leginkább más feldolgozását, olyan színészekkel, mint Karalyos Gábor, Dér Heni és Torres Dani.

Tinikorom egyik legnagyobb filmes élménye volt a Cabaret. A barátnőmmel kívülről fújtuk a dalait, én a filmzenei albumot még bakeliten is megvettem, és azon hallgattam, ő pedig pont olyan körömlakot használt, amilyet a filmbeli Sally is használt volna. Annyira azért nem volt meleg a helyzet, hogy fordítva történjen. De a Cabaret valóban mindkettőnkre óriási hatással volt, elemi erővel csapott meg minket az, hogy a musicalek jók, félig német és félig angol dalt kívülről énekelni kifejezetten menő és hogy egy mulatóba behelyezett történet rejtheti a legnagyobb drámát és a legkomolyabb kérdéseket.

Éppen ezért körülbelül tíz évvel a nagy Cabaret-élmény után kitörő lelkesedéssel mentem el a Spirit Színház új előadásának próbájára, hogy újra lássam Sallyt és az őt körbevevő őrült világot. Persze egy fülledt délelőtti próbán nem vártam csodát. Tudtam, hogy a teremben, különösebb díszlet nélkül, játszóruhában próbáló színészek nem egészen fogják visszaidézni a berlini lebuj kéjes, füstös, kétségbeesetten derűbe kapaszkodó hangulatát, de azért reménykedtem. És jól tettem. Hiszen bár Heni egyszerű fekete sporttopban énekelt a melegítőnadrágos Torres Danival a mániról, én, akkor ott mégis a világ legboldogabb embere voltam, mert tíz év után beteljesült egy vágyam. Élőben, előttem énekelték el, hogy a pénz hajtja a világot.

De miben is más az új Cabaret a Spirit Színházban? Az igazgató, Perjés János válasza már jó úton indít el minket abban, hogy erre rájöjjünk– illetve arra is, hogy mik is a Cabaret fő irányvonalai: „Minden darabunkat úgy választom, hogy az emberi kapcsolatokra fókuszálunk és hiába tűnik nagymusicalnek a Cabaret, ez egy kamaradarab, ahol páros jelentek vannak. Van egy fiatal pár és van egy idősebb pár, és azt szeretném megmutatni, hogy mindenkinek van lehetősége, csak attól függ, hogy használjuk ki a sorsot. Én zsidó embert játszom a darabbak és ugyanúgy fontos, mint bárkinek, aki más, mint a többiek, hogy a félelem gyakorlatilag mit hozhat ki az emberekből.”

Ám hogy teljes képet kapjunk arról, hogy mit jelent a Cabaret ma Magyarországon, miben lesz más a darab és persze hogy alapvetően milyen lesz az előadás, érdemes meghallgatni a többi szereplő és a rendező válaszait.

Dér Heni

A főszerepet Dér Heni játsza, aki bár már túl van néhány kisebb színházi szerepen, ez az első igazi nagy alakítás.

Mit éreztél, mikor felajánlották neked Sally szerepét? Liza Minell egész ikonikus alakot csinált belőle, ijesztő lehet a megformálása…

Ez valahol minden kezdő színész álma. Bár még annak sem nevezném magam, mert énekesnő vagyok. Óriási megtiszteltetés és egy nagyon nagy kihívás elé nézek ezzel a szereppel. Nyilván ismertem, és kiskoromban én is láttam a filmet és darabot is belőle. Liza Minelli nagyon karakteres színésznő, utána nagyon nehéz ezt überelni. A szakmám által akaratlanul is tudom, hogy ha egy Whitney Houston dalt akarok elénekelni az nagyon nehéz lesz, mert őt nem lehettúlszárnyalni, de akaratlanul is hozzá fognak hasonlítanak.

Örülök, hogy Csaba [Jantyik Csaba, a rendező – a szerk.] teljesen máshogy képzelte el az egészet. Sok rendezéssel vitték már színpadra a darabot, de ez most egy újfajta, szuggesztívebb, kamaradarab jellegű verzió. Nem annyira revüre épül, mivel kevesebb szereplő van benne, inkább a jellemek karakterére, a pszichológiájára és a jellemfejlődésre, a gondolatokra, a kérdésekre koncentrál. Belül próbálja ezt az egészet kibontakoztatni. Ami megint csak nem könnyű, hiszen sokkal több színészi játékot igényel, mint ha csak a nagyokat kellene énekelni. De nagyon sokat segítenek, köztük Karalyos Gabi is, aki a darabban a partnerem. Úgy érzem, jó emberek körül vagyok és bízom benne, hogy nem fognak majd csalódni.

A mai Magyarországon ez a darab olyan problémákat feszeget, hogy még kockázatos is lehet. Hiszen a Cabaret máig aktuális, nem?

Az emberek közti erkölcsi és eszme különbségeket mutatjuk be, ami a mai világban mindenütt megtalálható. Azért nem gondolom, hogy ebből botrány lehetne, mert mi ezt csak eljátsszuk, nem bírálunk senkit. Nem állunk egyik oldalra sem, mindenki a maga dönti el hova áll, mi csak megmutatjuk, hogy van ilyen is a társadalomban, amivel foglalkozni kellene, vagy el kellene rajta gondolkozni. Mert nem biztos, hogy jó felé tart a világ.

Torres Dani

Torres Daninak nem ez az első szerepe a Spirit Színházzal, a Godspell előadást is a kis színházzal csinálja, az ott játszott szerepe komfortját pedig a Cabaret-ban is érzi: „Ugyanolyan hülyét játszom ismételten, mint A Godspellben vagy akár amilyen vagyok. Tehát nem volt egy nagy kihívás.”

Kétség kívül te játszod a darabban a legnehezebben megfogható, legkülönlegesebb szerepet…

Ami nehéz dolog a konferansziéban, hogy igazából sok megjelenés van, de abban mindig ugyanaz és ugyanolyan. Ezen felül mégis van a figurának egy olyan lényegi vonzata, amit most a rendező ki is emel. Tulajdonképpen ezt az egész bagázst a konferanszié irányítja, még ha nem is úgy tűnik. Egy ördögi, kicsit androgün figura. A főszereplőt is ő tartja a kezében, ez rögtön már az elején kiderül, mint varázslóként le is ülteti a férfit egy kézmozdulattal. Érdekes személyiség. Kihívásnak is érzem.

 

Láthattuk már ezer feldolgozását a történetnek, de mégiscsak az Oscar-díjas Cabaret az egyik legnagyobb Hollywoodi klasszikus. Építkeztél a filmből?

Megmondom őszintén, hogy nem láttam a filmet. Kicsit meg is próbáltam tudatosan elvonatkoztatni ettől, nehogy véletlenül olyan legyek, mint a filmbeli karakter. Persze amikor a dalokat kellett megtanulni, és amikor még raktuk őket össze, és még nem voltak meg az alapok, akkor meghallgattam a filmes verziókat, hogy ezt a dalt hogyan éneklik és mi a szerkezete. De mozgás például teljesen ugrik. Nem akartam, hogy a figura ugyanaz legyen, mint akár Paudits Béla által megformált konferanszié vagy akár a filmben megformált alak.

Mennyire aktuális darab ez ma Magyarországon?

Abszolút aktuális és Csaba [Jantyik Csaba, a rendező – a szerk] ezt is próbálja beemelni ebbe az egészbe. Tulajdonképpen most itt a darab nem is Németországban játszódik, a Cabaret nem is a harmincas évekbeli berlini kabaré. Hanem akár egy mai diszkó, amire lehet vonatkoztatni. Tulajdonképpen ez egy görbe tükör mindenkinek. Nagyon nehéz dolog az, ami most a világban történik. De ez nem egyedi és nem elszigetelt eset. Fogalmazhatunk úgy, hogy Magyarország igazából még talán azt mondom, hogy jobb helyzetben van. Ott van a Boko haram, ahol emberek millióit ölik halomba, vagy ott van az ISIS. És miért? Egy ideológia, egy gondolat miatt, ugyanazt az istent tisztelik, csak más néven.

Persze, mi eddig langyos vízben éltünk és most hirtelen elkezdenek jobban éleződni a dolgok, de igazából amúgy tényleg keresztet vethetünk, hogy nálunk nem dübörög az ISIS, a Boko haram vagy az örmény népirtás, vagy más egyéb ilyen szintű genocídium.

Látsz esélyt arra hegyszere a Cabaret egyszer nem lesz aktuális?

Nagyon bízom benne, hogy az emberiség egyszer csak föleszmél. Igazából azt érzem, hogy mindenki szét van hullva. Próbálja mindenki a saját életét összerakni és nagyon nehéz dolog egymásra figyelni, pedig igazából ez lenne a legfontosabb dolog. Mindenki figyeljen a másikra. Tudom, hogy nehéz, mert más elveket, ideológiákat vallunk, de azért hála Istennek nem vagyunk olyan rossz helyzetben, mint máshol. Alapvetően nálunk van empatikus képesség és egyáltalán megvan az emberiesség érzése. Abszolúte nem érzem reménytelennek azt, hogy egyszer ez az egész dolog el fog tűnni a süllyesztőben.

Karalyos Gábor

Karalyos Gábor megannyi színház, szerep és egy nagy port kavaró film – na és humenes szereplés után – most a Spirit Színház Cabaret-jában tűnik fel főszereplőként. A legnagyobb örömmel: „Már nyolc éve szabadúszóm így megyek ide-oda az országban amerre hívnak, és most így hozta a sors, hogy itt van szükség rám. Nagyon boldogan jöttem és nagyon örültem, hogy rám gondoltak.”

Milyen érzésekkel fogadtad a felhívást a Cabaretra?

Nagyon izgalmas történet, nagyon sok Cabaret-előadást láttam már az életem során és tulajdonképpen nem volt egyik sem ugyanolyan. Az eredeti darabhoz, amiből készült a film is, mindig mindenki nagyon szabadon nyúlt. Érdekelt, hogy milyen új gondolatot tudunk hozzátenni vagy találni, hogy új értelmet nyerjen.

Miért gondolod fontosnak ezt a darabot a mai Magyarországon?

Mert a lényegi mondanivaló tulajdonképpen nem változott, igazándiból ugyanúgy megtalálható ma is az a világban, hogy alapvetően minden, amit körülettünk történik, azt különféle dolgok mozgatják. Beleszólása van a politikának az életünkbe még akkor is, ha az ember próbálja magát függetleníteni ezektől a dolgoktól. Ez a fontos ebben a darabban, hogy mi az, ami erősebb és fontosabb; az emberi kapcsolatok vagy az anyagi körülmények.

Te építkeztél a filmből? Torres Dani elárulta, hogy ő direkt nem nézte meg.

Külön nem néztem meg a darab miatt, de láttam már többször is, utoljára nem is olyan régen. Különféle típusú színészek és karakterek vannak. Valakinek segít, valakiben elindít valamit, ha építkezhet, alapozhat valamire. Én jobban szeretem ezeket a dolgokat leválasztani és inkább magamból építkezni, a bennem lévő karaktert előbányászni és ahhoz igazodni.

Hogy bírja Heni? Ez neki az első nagyobb szerepe a színpadon.

Nagyon örülök neki, hogy megismertem és nagyon tetszik, az a hőfok, amin ég és az energia, amit  mozgósít. Nagyon sok kollégámnak példaértékű lehetne az, ahogy ő próbál. Nyilván neki könnyebbség, hogy a dalokkal nem kell neki annyit foglalkoznia énekesnőként, de az nagyon tetszik, ahogy a prózával minden egyes mondatát szépen lassan megtölti belső tartalommal és érzelemmel. Jó látni, hogy ő is tud már magából építkezni. Nem eltartja magától a szerepet, hanem a saját érzelmeit fogalmazza át.

 

Mi lesz az a plusz, amivel a nézők találkozhatnak ha beülnek erre a Cabaret-ra?

Hát a poént nem akarom lelőni, hogy ki a gyilkos. (Nevet) De talán az az új benne, hogy itt teljesen új nézőpontot kapunk, más szemszögből látjuk át a történetet. Általában mindig a konferanszié szerepe az, aki ezt az egész történetet, ezeket a sok kis történéseket egy történetté fűzi össze és ő szokta vezetni is a nézőt a klubba és az életben történő események mentén is. És itt egy kicsit mi csalunk és egy másik szemszögből, Cliff szemszögéből látjuk a dolgokat.

Jantyik Csaba

Jantyik Csaba, a rendező szerint az új feldolgozásában több érdekes kérdés is felmerül, és úgy érzi, valóban egy teljesen új Cabaret-t fog bemutatni az embereknek.

Milyen kérdéseket vet fel a Cabaret ?

A Cabaret olyan dolgokat feszeget, amik bár nagyon fontosak, de a mai világban eléggé felőrlődtek. Több szintjén is érzem ennek. Egyik a karrier és a szerelem, a mai világban már fontos kérdés, hogy melyiket válasszunk. A másik fontos kérdés az etnikumok közötti feszültség. Hogy ha valaki más mint az átlag, akkor ezt elfogadjuk vagy nem fogadjuk el. Hogyan viselkednek az emberek ilyen helyzetben? A harmadik dolog pedig hogy el kellene-e menni vagy jobb lenne maradni. Lehet-e ebben az országban élni vagy sem? Ez három olyan kérdés, amiért érdemes ezt a darabot megcsinálni.

Az embereknek van egy határozott Cabaret-kép. Valaki színházban látta, a legtöbben pedig filmben. Mit újat várhatnak az emberek?

Hát mindent. Tulajdonképpen ez teljesen más lesz az eddigieknél, nem követtünk egyetlenegy sémát sem. Ha valaki olvasta a Cabaret-nek valamelyik szövegkönyvét, akkor pontosan tudja, hogy semmi köze sincs például a filmhez, a Bob Fosse-féle híres Cabaret történetében még néhány szereplő és a történet kibontása is más. Már a szerzők is úgy írták meg, hogy volt egy színházi és egy filmes változata, amik köszönőviszonyban sincsenek egymással. Ezután megnéztem jó néhány szövegkönyvet és azok is mind különböztek. Mások a dalok, másképpen van kidomborítva a történet és én magam is úgy gondoltam, hogy átteszem a jelenbe, és hogy ez nem Németországban játszódik, hanem bárhol a világon. Játszódhat és történhet itt Magyarországon is.

A melegek számára is érdekesebb ez a darab a kirekesztés kérdése miatt.

Abszolút. Az előbb is említettem már ezt a másság problémáját. Ez mindenre vonatkozik, minden féle másságra, természetesen erre is. Én Ludwigot játszom, aki a fasiszta ideológiák híve, és azt kértem, hogy ő ne legyen gonosz szerepem. Látjuk, hogy vannak ma Magyarországon olyanok, akik azt hiszik, hogy ez így van jól, ki kell rekeszteni másokat és ezt ki is mondják. És azt látom rajtuk, hogy nem gonoszak, hanem egyszerűen ezt így hiszik. Ez egy nagyon furcsa dolog, hogy miért. Már csak emiatt is külön érdemes megnézni az előadást és elgondolkodni rajta.

Megnéznéd a Cabaret-t? Akkor ne késlekedj, itt megtalálsz minden információt az előadásokról!

Szerző: Kanicsár Ádám András

Fotó: Sáfár Krisztián

Previous post

Kétmillióan vettek részt a vasárnapi São Paulo Pride-on

Next post

Mozgókép: Jurassic World