A Prizma Közösség március 29-én, a Transz Láthatóság Nemzetközi Napjához kapcsolódva csendes, álló tüntetést tervezett Budapest belvárosában. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban március 11-én megtiltotta a rendezvény megtartását, arra hivatkozva, hogy a gyűlés célja a „gyermekvédelmi” törvénybe ütközik. A döntéssel sem a szervezők, sem civil jogvédő szervezetek nem értenek egyet, ezért a Prizma Közösség jogorvoslattal él.
Március 31-e, a Transz Láthatóság Nemzetközi Napja világszerte arra hívja fel a figyelmet, hogy a transznemű emberek ne csak tragédiák vagy támadások kapcsán jelenjenek meg a közbeszédben, hanem azért is, mert léteznek, és életük, közösségük és történeteik vannak.
Ehhez kapcsolódva a Prizma Közösség március 29-én, vasárnap 16 és 18 óra között tartott volna egy békés, álló demonstrációt az Igazságügyi Minisztérium előtt. A tervek szerint nem felvonulás vagy útlezárás lett volna, hanem egy csendes gyűlés, ahol szó esett volna a Magyarországon élő transz embereket érő diszkriminációról, megbélyegzésről és erőszakról. A szervezők olyan eseményt terveztek, amelyhez bárki csatlakozhatott volna, aki fontosnak tartja a méltóságot és a jogegyenlőséget.
A helyszínválasztás sem volt véletlen: az Igazságügyi Minisztérium előtt kívánták felhívni a figyelmet arra a jogi környezetre, amely jelenleg meghatározza a transz emberek életét Magyarországon.
A gyűlést Nádasdi Viktória március 9-én szabályszerűen bejelentette. A rendőrség ezt követően személyes egyeztetésre hívta, ahol részletesen kérdezték a demonstráció tervezett tartalmáról – különösen arról, hogy szóba kerül-e a születési nem megváltoztatásának kérdése. Március 11-én reggel megszületett a határozat: a gyűlés nem tartható meg.
A tiltás jogalapja egy 2025 áprilisában hatályba lépett törvénymódosítás, amely megtiltja az olyan gyűlések megtartását, amelyek – a hatóság értelmezése szerint – a homoszexualitás vagy a születési nem megváltoztatásának megjelenítésére, népszerűsítésére irányulnak. A rendőrség úgy ítélte meg, hogy a Prizma Közösség által tervezett esemény ebbe a kategóriába tartozik.
A Prizma Közösség az elmúlt években több alkalommal is megrendezte a Transz Pride felvonulást. 2025-ben azonban a megváltozott jogi környezet miatt nem szerveztek eseményt. 2026-ban egy visszafogottabb, álló demonstrációval próbálkoztak – ezt tiltotta meg a rendőrség.
A szervezők szerint nem a születési nem megváltoztatását akarták népszerűsíteni. A demonstráció célja az lett volna, hogy láthatóvá tegyék: transz emberek élnek Magyarországon, sokan közülük diszkriminációt és bizonytalanságot tapasztalnak, és fontos lenne, hogy jogaik és méltóságuk biztosított legyen.
A döntés logikája szerint azonban a transz emberek láthatósága önmagában is tiltott lehet. Ez a szervezők szerint azt jelenti, hogy számukra ma Magyarországon nemcsak a békés gyülekezés joga válik kérdésessé, hanem az egyenlő méltóság elve is sérül.
A Prizma Közösség a Kúrián támadja meg a rendőrség határozatát. A szervezőt Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli, a jogi munkában pedig az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért működik közre.
„A Kúria most először kell, hogy ítéletet hozzon tüntetés megtiltásáról azt követően, hogy a Karácsony Gergely és Buzás-Hábel Géza ügyében eljáró büntetőbírók a szabályozás alkotmányellenessége okán az Alkotmánybírósághoz fordultak. Bízunk benne, hogy a Kúria is felismeri a szabályozás jogellenességét” – mondta Szekeres Zsolt.
Ha a Kúria helybenhagyja a rendőrségi tiltást, a Prizma Közösség nem tartja meg a demonstrációt, és idén nem lesz Transz Pride.
