A Nemzetközi Büntetőbíróság (a továbbiakban NBB) főügyésze két magas rangú tálib személy letartóztatását kéri az LMBTQ emberek „példátlan, lelkiismeretlen és folyamatos üldözése” miatt. Miközben Afganisztánban egyre nő a nemek közötti egyenlőtlenség is.
Karim Khan KC csütörtökön jelentette be, hogy a bíróság két elfogatóparancs iránti kérelmet nyújtott be Hibatullah Akhundzada tálib legfőbb vezető és Abdul Hakim Haqqani főbíró ellen. „Mindketten büntetőjogi felelősséggel tartoznak a nemi alapon történő üldözés emberiesség elleni bűncselekményéért”.
A bíróság szerint Akhundzada és Haqqani büntetőjogi felelősséggel tartozik az afgán nők és lányok, valamint azok üldözéséért, akik a tálibok szerint „nem felelnek meg a nemi identitással vagy nemi önkifejezéssel kapcsolatos ideológiai elvárásaiknak”, illetve a „lányok és nők szövetségesének tekintett” személyek üldözéséért.
Khan az afganisztáni nemek közötti egyenlőtlenségről szólva az alábbit mondta: „A folyamatos üldözés az áldozatok alapvető jogainak súlyos, a nemzetközi joggal ellentétes megfosztásával jár. Beleértve a testi épséghez és autonómiához, a szabad mozgáshoz és szabad véleménynyilvánításhoz, az oktatáshoz, a magán- és családi élethez, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot.”
A letartóztatási parancs iránti kérelmek változatos bizonyítékokon alapulnak, köztük szakértői és tanúvallomásokon, hivatalos rendeleteken, törvényszéki jelentéseken, maguk a gyanúsítottak és más tálib képviselők nyilatkozatain, valamint audiovizuális anyagokon – tette hozzá Khan.
Az elfogatóparancs kitér az LMBTQ-közösségre is. Az ILGA World LMBTQ jogvédő szervezet szerint ez az első alkalom, hogy a közösséget „kifejezetten megemlíti az NBB ügyészsége egy elfogatóparancsban”.
Miután a tálibok 2021 augusztusában átvették az ország irányítását, a női, LMBTQ és szélesebb körű emberi jogi csoportok folyamatosan bírálták a romló afganisztáni helyzetet, amelyet nemi apartheidnek is neveznek.
A nők és lányok jogait folyamatosan erodálják, tiltott számukra a tanulás – beleértve a szülészetet és a betegápolást -, a parkok látogatása, az otthonuk elhagyása férfi kísérő nélkül, valamint a női hang „csábítása” miatt a nyilvános olvasás, éneklés és beszéd.
Tavaly szeptemberben Meryl Streep hollywoodi színésznő azt mondta az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban, hogy a macskáknak és a mókusoknak több joguk van, mint egy nőnek Afganisztánban.
„Egy macska kiülhet a háza elé a lépcsőre, és érezheti a napfényt az arcán. Elkergethet egy mókust a parkba. Egy mókusnak ma több joga van, mint egy lánynak Afganisztánban, mert a közparkokat a tálibok bezárták a nők és a lányok előtt” – mondta a sztár.
Afganisztánban az LMBTQ-közösség intenzív, szisztematikus üldöztetésnek van kitéve. A homoszexualitás illegális és halálbüntetéssel jár, a becsületgyilkosságokat bátorítják, a crossdressing pedig illegális.
Julia Ehrt, az ILGA World ügyvezető igazgatója nyilatkozatában elmondta: „Igazán úttörő, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elismeri közösségeinket a legszörnyűbb bűncselekmények és azok következményeinek áldozatai és túlélői között, és elismeri a nemi identitást és a nemi önkifejezést az emberi jogok megsértésének mozgatórugói között.”
„Ezek a letartóztatási parancsok olyan emberi jogi jogsértésekre vetnek fényt, amelyeket a civil társadalom már régóta dokumentál, és amelyeket a világ nem hagyhat többé figyelmen kívül.”
Henry Koh, az ILGA Asia ügyvezető igazgatója szerint az LMBTQ afgánok „könyörtelen üldöztetésnek” vannak kitéve, mióta a tálibok visszatértek a hatalomba. „A tálibok hatalomra való visszatérése óta az LMBTQ afgánok könyörtelen üldöztetésnek vannak kitéve, beleértve a halálos fenyegetéseket, zaklatásokat, önkényes letartóztatásokat, szexuális erőszakot és gyilkosságokat. (…) Ezek a cselekmények durván megsértik a nemzetközi emberi jogi törvényeket és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt méltóság és egyenlőség elvét.”
