Utazás

A máltai karnevál

Ha február, akkor karnevál. Szertelenül színes dekorációk és lelkes táncosok várják a nagy felvonulást a feldíszített kamionokon, gyerekek rohangálnak díszes jelmezekben, Málta éjszakai életének központja, Paceville pedig magával ragadja a késő esti karneválozókat, akik sorra betérnek a helyi klubokba és bárokba különleges, olykor kissé meghökkentő ruháikban.

Carnival (2)

Az önfeledt vidámság maskarás ünnepe Máltán is hosszú múltra tekint vissza. Az első karneváli mulatságot 1535-ben tartották nem sokkal azután, hogy a lovagok megérkeztek a szigetre. Az igazi nagy karnevált azonban feltehetően 1560-ban élte meg a sziget, amikor is a keresztény hadak Tripoliba tartva itt kötöttek ki. A főadmirális mulatni küldte embereit a partra, de a szigeten uralkodó La Valette nagymester nem nézte jó szemmel a maskarákat, mivel álruhában könnyebben oldódtak a gátlások, szankcionálta a közterületi maszkviselést. Később sem volt mindenki számára szabad az álarc használata, 1639-ben például Lascaris nagymester a nőknek tiltotta meg a maszkviselést, a szabályszegőket pedig veréssel büntették.

A XVIII. sz. közepe volt a vallettai karneválok igazi virágkora, sőt, 1751-től egy rivális karnevál is elindult. A szokásos időpont előtt pár héttel Floriana, Valletta “elővárosa” adott otthont egy másik ünnepségnek, ahol különleges jelmezekben, maszkokban pompáztak az ünneplők, sőt még a kocsikat is feldíszítették. Ez idő tájt természetes volt, hogy az uralkodó nagymester hintója vezesse a karneváli felvonulást, mellette pedig dobszó ritmusára vonultak a lovagok.

Carnival (26)

A tél végi karnevál az öröm és a jókedv ünnepe mind a mai napig a világ számos pontján. Máltán ez a fesztivál a kulturális eseménynaptár egyik központi eleme, a sziget egyik fő látványossága. A főbb rendezvények a főváros Valletta és elővárosa, Floriana utcáin zajlanak, de természetesen Málta kisebb települései és a többi sziget sem maradnak ki az ünnepi forgatagból.

Így például a Málta kistestvérének nevezett Gozo szigetén is mindig megtartották a karnevált, a szegénység és a nehéz munka sem vette kedvüket. Itt saját készítésű maszkokban, jelmezekben, pálmalevelekkel díszített kocsikon vonultak fel a helyi lakosok. A drága készruhákat nem engedhették meg maguknak, így hétköznapi viseletüket dekorálták a ház körül található apróságokkal. Napnyugta után a jelmezek jótékony takarásában aztán szabadon rajcsúrozhattak a maskaratik. A gyér világítás elrejtette az arcokat és a karneválozók gátlásaiktól megszabadulva énekelhettek, kiabálhattak, riogathattak. Egyesek cukorkákat dobáltak, a tehetősebbek cukrozott mandulát szórtak szét. A karnevál igazi spontán fesztivál volt. Nem voltak szabályok és rendezőelvek. A mai ünnepek sokkal szervezettebbek, de a hagyományok tovább élnek, és még ma is találni olyan falut – például Nadur, Xaghra vagy Sannat –, ahol a régi tradíciók szerint ünnepelnek.

A karnevál hetében engedd el magad és hagyd, hogy az áramlat magával sodorjon!

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb