Gasztro

A húsgolyó és ami mögötte van, avagy a svéd gasztronómia nyomában

A svéd konyháról szerintem szinte mindenkinek a húsgolyók jutnak eszébe, pedig ennek az északi országnak a gasztronómiája ennél jóval többet tartogat számunkra. De tény, hogy a legismertebb ételük, a bútoráruházlánc éttermében és élelmiszerüzletében is kapható kötbullar, azaz húsgombóc. Kezdjük is rögtön ezzel a svéd konyha bemutatását!

Köttbullar, a kedvencünk

 

HIVszűrés.hu fejléc banner

köttbullar

 

Az egyik legnépszerűbb ételnek számító húsgolyó igazából talán az egyik legegyszerűbb étel is egyben, ha a svéd konyhát emlegetjük. Elkészítéséhez nem kellenek különleges konyhatechnikai ismeretek, és nem sokban különbözik a magyar fasírttól. Hiszen alapjaiban ugyanúgy darált húst használnak, ami sertésből, borjúból vagy marhából is készülhet, továbbá fehér borsot, hagymát, tojást, tejet és zsemlemorzsát adnak hozzá. Egyedi íze a fűszerezésében rejlik, ugyanis különleges ízét a szerecsendió adja. Ami talán még különlegesebbé teszi, az a bogyós gyümölcsökből, ribizliből vagy áfonyából készülő szósz. Köretként héjában főtt krumplival vagy burgonyapürével tálalják, és sokszor nyers reszelt répa vagy ecetes uborka is kerül a tányérra. De nem ritka, hogy tésztaételekhez társítják a húsgolyókat.

Halat hallal

Tengeri országként furcsa is lenne, ha a svédek egyik nemzeti eledele ne valamilyen halféleség lenne. Ez pedig a hering. Gyerekként találkoztam először az ecetes heringgel, ami sokak számára annyira undort keltő, és nem hogy fogyasztani nem hajlandóak, de még a közelébe se mennek. Nem csoda, hiszen a nálunk ruszliként is ismert ételnek nem a legcsalogatóbb az illata.

A svédek imádják a heringet, amit marinált, füstölt és sült formában is fogyasztanak, de a leghíresebb természetesen a savanyított változata (Surströmming), amit nyers hagymával, sajttal és burgonyával fogyasztanak, legtöbbször szendvics formájában, hideg tej vagy sör kíséretében.

 

surströmming

 

Elkészítésének hagyománya a XVI. századból ered. A kifejezetten érdekes, de nem túl kecsegtető eljárás során a heringet sózzák, de éppen csak annyira, hogy meg ne rohadjon, majd nem egészen fél évig érni hagyják egy lezárt edényben. Ezt követően egy lakott területtől távoli helyen – talán nem véletlenül –, szabad levegőn felbontják az edényt, s ha kicsit elült a nyomasztó záptojásra emlékeztető szag, akkor már fogyasztható a Surströmming, amit manapság már a boltokban is kapni konzerv formájában.

A hering mellett a lazac és a rák is fontos eleme a svéd gasztronómiának. A lazacot többnyire Norvégiából importálják és citrommártással fogyasztják. A garnélarák a másik közkedvelt étele a svédeknek, amit nem csodálok, mert nekem is a kedvenceim közé tartozik. A svédek leginkább szendvics formájában fogyasztják a garnélát, amelynek alapja a híres svéd kenyér. A garnélás szendvics annyira nagy népszerűségnek örvend, hogy 2010 óta minden év október 14-én nemzeti rákszendvics-napot (Räkmackans dag) tartanak.

 

räkmackans

 

A svédek kenyere

Ahogy már említettem, a svéd kenyér különösen híres, bár bevallom őszintén, eddig még életemben nem hallottam róla. Pedig a több mint 500 éves hagyományokkal bíró pékáru  igen jellegzetes kerek vagy háromszög formával bír, a közepén egy lyukkal készül, és egy fa botra felakasztva tárolták. A kenyér az egészségtudatos táplálkozók körében is népszerű, hiszen magas rosttartalommal bíró rizslisztből készül. Nem csoda, hogy a svéd konyha elengedhetetlen része, a már említett, híres heringes és lazacos szendvicsek alapja, és természetesen a svéd reggeliben is helye van ennek a sütéstől számítva akár egy évig is elálló kenyérnek.

Terülj, terülj asztalkám svéd módra

Amíg nem ástam bele magam jobban a svéd gasztronómiába, nem gondoltam volna, hogy a svédasztal kifejezés egy valóban létező dolog. Azt hittem, ugyanolyan magyarosított kifejezés, mint a franciaágy vagy éppen a franciasaláta, ami nekünk, magyaroknak teljesen mást jelent.

A svédasztal kifejezés a magyar gasztronómiában is elterjedt szó, bár manapság egyre többet helyettesítik a büfé kifejezéssel (pl. büféreggeli, büfévacsora), de mindannyian tudjuk, hogy a svédasztal alatt egy igazi, bőséges ételválasztékot értünk, ahol mindenkire kedvére válogathat a különböző hideg és meleg ételek közül.

A svédek asztaláról (Smörgåsbord) természetesen a húsgolyók, a különböző szendvicsek, mint a már említett garnélarákos és heringes változat nem hiányozhatnak. Először a XIV. században jelent meg a különböző fogásokat kínáló állóbüfé a svéd gasztronómiában, a világ számára pedig a svédasztal az 1939-es New York-i világkiállításon debütált.

A kezdetben rendszerint inkább hidegételeket tartalmazó svédasztalra később a meleg fogások is felkerültek, mint például a különféle halak, többek között szervíroznak füstölt angolnát, heringet és pácolt lazacot (gravlax), mellette megjelennek a különféle sültek, kenyerek, sajtok, rakott ételek, mint például a Janssons frestelse, a sokféleképp elkészített krumpli és egyéb köretek. A desszertek sok esetben nem tartoznak a svédasztal kínálatához.

Ha szombat, akkor édességnap

 

prinsesstårta

 

A svédek életében annyira fontos szerepet játszik a gasztronómia és az étkezés, hogy több autentikus svéd ételnek külön napja van minden évben, az édesség fogyasztásnak pedig egyenesen ötvenkettő, hiszen náluk minden szombat édességnap (Lördagsgodis).

Ez a hagyomány pedig elfogyasztott mennyiségben is elég jelentősnek mondható, ugyanis egy átlagos, négy fős svéd család körülbelül 1,2 kg édességet fogyaszt egy héten.

Az 1950-es években az orvosok igazolták a túlzott édességfogyasztás és a fogszuvasodás közötti összefüggést, ezért azt javasolták a szülőknek, hogy hetente csak egyszer, szombaton adjanak édességet a gyerekeiknek.

A Prinsesstårta nevű desszert se maradhatott ünnepnap nélkül, ráadásul ez a rózsaszín marcipánvirággal vagy szalaggal díszített, zöld marcipánköpenybe öltöztetett, tejszínnel, vaníliakrémmel és lekvárral töltött piskóta annyira fontos elemévé vált a svéd gasztronómiának, hogy egy egész hetet kapott az ünneplésre, és minden szeptember harmadik hetét ennek szentelik.

Októberben sem kell desszertünnep nélkül maradni, ugyanis a leghíresebb süteményük, a kelt tésztából készülő, fahéjas cukorral töltött tekercsnek (Kanelbullens) a világnapja október 4-én van. Ezt a korántsem diétás fahéjas csigát karamellöntettel vagy különféle fűszerekkel elkevert, édesített krémsajttal kínálják.

 

kanelbullens

 

Azt hiszem, sikerült eloszlatnom mindenkiben azt a tévhitet, hogy a svéd konyha ne tartogatna érdekes ételeket és izgalmas ízeket számunkra, hiszen megannyi kiváló alapanyagot felhasználva, igen széles skálán mozogva alakították ki saját gasztronómiájukat. Az biztos számomra, hogy a svéd kenyeret és az abból készült híres szendvicseket meg fogom kóstolni, de a Prinsesstårta is legalább annyira kecsegtető számomra, hogy egy édességszombat alkalmával biztosan megkóstolom.

Erdei Zsolt

Previous post

Általános iskolás gyerekek rajzait foglalta le az orosz rendőrség melegpropagandára gyanakodva

Next post

Elfelejtette az LMBTQ-közösséget az AIDS világnapján az USA alelnöke