Életmód

„A homoszexualitás természetes” – Yuval Noah Harari sztártörténész Budapesten járt

Oxfordban szerezte történelem doktoriját, három világsikerű tudományos könyvet írt eddig, Barack Obama és Mark Zuckerberg is rajong érte, egyébként pedig fontosnak tartja a legtöbb emberhez eljuttatni, hogy a homoszexualitás természetes dolog. Az izraeli Yuval Noah Harari nyíltan és büszkén vállalja melegségét, férjével 2002-ben ismerkedtek meg. Előadásaiban, munkáiban és interjúiban napjaink legsürgetőbb problémáira hívja fel a figyelmet: a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia térhódítása, a nukleáris katasztrófa veszélye. Azt is hangoztatja, hogy a politika és a politikusok célja elvonni a figyelmünket ezekről az égető kérdésekről. A közösségi oldalak pedig lustává teszik az agyunkat.

 

Yuval Noah Harari

 

Portré

Lehetne egyenlőbb a nemi eloszlás a kérdezők között?! – fordult Yuval Noah Harari oda Michael Ignatieffhez, a Közép-európai Egyetem rektorához, miután az izraeli történészprofesszor budapesti előadása végén már három férfit felszólított, de még egyetlen hölgyet sem. Jelentéktelennek tűnő jelenet, mégis rengeteget elárul Harari világnézetéről ez az apró közbeszúrás.

Yuval Noah Harari Izraelben született, történész doktoriját Oxfordban szerezte, jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetemen oktat. Három bestsellert írt (eddig); Sapiens című első könyvét, ami az emberiség történetét foglalja össze, 45 nyelvre fordították le. A Homo Deus – A holnap rövid története című munkája az emberiség lehetséges jövőjét vázolja, a 21 lecke a 21. századra pedig olyan égető problémákat vet fel és keresi rájuk a megoldást, mint a klímaváltozás, egy esetleges nukleáris katasztrófa elkerülése, és hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakíthatja át például a munkaerőpiacot. Könyveiből több mint 15 millió példányt adtak el eddig.

Harari nyíltan vállalja, hogy meleg. Férjével Torontóban, Kanadában házasodtak össze. Itzik Yahavval 2002 óta ismerik egymást, együtt is dolgoznak, ugyanis Itzik a menedzsere. Így neki is rengeteg munkája akad, mivel a sztártörténész előadásait minimum egy évre előre le kell foglalni. Ennek a népszerűsége mellett az is az oka, hogy évente legalább egyszer elvonul meditálni minimum 30 napra – ilyenkor még könyveket sem olvas. Harari még Oxfordban ismerkedett meg a Vipassana meditációval, napi legalább két órát gyakorol. Egyébként vegán és az idei évtől nincs okostelefonja.

Olyan fontos emberek rajonganak érte, mint Barack Obama vagy Bill Gates, a budapesti előadása előtt, ami A nacionalizmus napos oldala címet kapta, az osztrák kancellárral, Sebastian Kurz-cal, valamint Mark Zuckerberggel, a Facebook alapítójával találkozott. Beszélgetéseik felkerültek a YouTube-ra is, így bárki megtekintheti azokat. Mindkettőben napjaink legégetőbb kérdéseit vitatják meg (a mesterséges intelligencia fejlődése és terjedése, a fake news és a nacionalizmus térhódítása, vagy éppen a klímaváltozás).

Tudomány és homoszexualitás

A YouTube-on rengeteg előadást és interjút találunk Hararival, amik mind a munkásságával kapcsolatosak. A saját profilján azonban van egy kérdés-felelet videó, ahol ő válaszol meg kérdéseket a homoszexualitásról. Mivel ez szorosan nem kapcsolódik a munkájához, a sajtótájékoztatón megkérdeztük tőle, miért tartotta fontosnak elkészíteni ezt a videót.

A misszióm egy része. Annyi ostobaságot és hazugságot terjesztenek a melegekről és a homoszexualitásról általánosságban, hogy tudósként kötelességemnek érzem, hogy a meglévő tényinformációkat eljuttassam az emberekhez.

 

 

Emellett beszélt arról is, amit a videóban is taglal: sokan azt állítják, hogy a homoszexualitás természetellenes dolog. Kifejtette, hogy ez egyszerűen hazugság – ami létezik, az természetes. És a természet törvényeit nem lehet áthágni – ha a fénysebesség a leggyorsabb, amivel utazni lehet, azt nem tudjuk túllépni. Nem úgy, mint a közlekedési szabályok esetében: törvény szerint például 130 km/h-val mehetünk maximum a magyar autópályákon, de ezt képesek vagyunk megszegni és gyorsabban hajtani. A videóban beszél arról is, hogy tudományos munkásságát hogyan befolyásolja szexualitása. A saját életében és a munkájában is fontos képesség, hogy a valóságot elválassza az emberek által kitalált történetektől. Gyerekként gyakran hallotta, hogy a fiúk a lányokhoz vonzódnak. Sokáig elhitte ezt. Aztán rájött, hogy ez csak egy, az emberek által kitalált történet. A férfiak egy része a férfiakhoz vonzódik – ez a valóság. A munkájában, ami a történelem kutatása, értelmezése és ebből tanulságok levonása a jelenre és a jövőre nézve, szintén fontos neki ez a képesség: hogy elkülönítse a mítoszokat a valóságtól. Azt is elmondja, hogy neki a tudomány segített elfogadni a szexualitását.

A 21 lecke a 21. századra című 2018-as sikerkönyvében pedig a mesterséges intelligencia és az okoseszközök témakörében is megemlíti a homoszexualitás kérdését. Azt írja, hogy a jövőben valószínűleg lesznek olyan algoritmusok, amik könnyen megmondják az emberről, hogy a Kinsey-skálán (Alfred Kinsey 7 fokozatú skálája, ami a heteroszexualitástól a homoszexualitásig terjed – a szerk.) hol helyezkednek el – például azáltal, hogy az „okoskütyük” követik a tekintetét, mérik a pulzusát, miközben pornót néz. Azt írja, ennek lehet jó oldala: neki például évek tagadását spórolhatta volna meg egy ilyen algoritmus. A hátulütője viszont az lehet, hogy a nagy márkák személyre fogják tudni szabni a reklámokat: például ha egy cég el akar majd adni egy új üdítőt, tudni fogja, hogy neked a félmeztelen nővel vagy a félmeztelen férfival készült reklámot jelenítse meg.

A jelen problémái, a jövő kérdései

A rólunk mindent ismerő algoritmusok és technikai eszközök amúgy is gyakran felbukkannak Harari munkásságában. A technológiai óriásokról, mint a Google és a Facebook, azt írja, hogy a jövőben sokkal jobban fognak ismerni minket és az érzéseinket, mint mi magunk. Ami nem feltétlenül lenne negatív, ha ezt a nagy cégek nem fordítanák a saját előnyükre, hogy eladjanak nekünk minél több mindent. Valamint ezek az oldalak folyamatosan lekötik a figyelmünket: a YouTube algoritmusa például előszeretettel ajánlja fel a lapos föld teóriáról szóló videókat, pedig ezekre nem is keresnek rá nagy számban az emberek. De az algoritmus tudja, hogy rengeteg kattintást fog hozni és a képernyő előtt tartja a nézőket, így több reklámot tudnak nekik lejátszani. Mi pedig még csak észre sem vesszük, hogyan irányítanak minket. Ugyanis az elmúlt 25 évben a világ legintelligensebb emberei dolgoztak azon, hogy minél több kattintást érjenek el. Ez úgy sikerül nekik, hogy olyan tartalmat szolgáltatnak nekünk, ami elűzi az unalmat és nem mond ellent a nézeteinknek. Az agyunk így lustává válik, az algoritmusok irányítanak minket. A cuki cicás videók és azok a tartalmak, amik a meglévő tudásunknak megfelelőek, úgy hatnak az agyunkra, mintha semmit sem csinálnánk. A szabad akaratért meg kell küzdenünk, agyunkat is edzeni kell – segíthet a sport, a terápia vagy akár a meditáció. Harari arra buzdít, hogy mindenki találja meg a neki megfelelő módszert.

 

 

Szerinte Mark Zuckerberg, a Facebook atyjának elképzelése, hogy embereket kössön össze, jó volt, csak naiv. Sajnos a közösségi oldalak és az internet hajlamos az emberek negatív gondolatait felerősíteni. Ugyanúgy, ahogy a politikusok is az emberek félelmeire és gyűlöletére építenek. Ezzel pedig a legégetőbb problémákról vonják el a figyelmet: a klímaváltozással most kell foglalkozni, nem 40 év múlva, hangsúlyozza az izraeli történész. És a robotoktól pedig jobban kell félni, mint a bevándorlóktól.

A robotok ugyanis előbb fogják elvenni emberek millióinak munkáját Harari szerint. 2050-re biztos, hogy drasztikusan megváltozik a munkaerőpiac, bár egyelőre nem lehet pontosan megjósolni, hogy milyen munkakörök maradnak meg, és milyen új feladatok alakulnak ki, de az szinte biztos, hogy a sofőrök munkáját átveszik az önvezető autók. Az orvosok munkáját is könnyűszerrel átvehetik a robotok, de például a nővérek feladatait már nem biztos: egy síró csecsemőnek beadni egy injekciót meghaladhatja a robotok képességeit. Így Harari a mai fiataloknak azt tanácsolja, hogy tanuljanak meg hatékonyan tanulni. A jövőben valószínű, hogy akár 5-10 évente egy új szakmát kell kitanulnia majd az embereknek, hogy továbbra is legyen állásuk. Kiemeli, hogy azok a gazdaságok lehetnek a legnagyobb bajban a jövőben, ahol a fizikai munkakörök nagy szerepet játszanak még ma is (gyárak és összeszerelő üzemek nagy tömegben). Ezekben az országokban ugyanis hatalmas tömegek veszíthetik el a munkájukat, és nagy valószínűséggel ezeket az embereket nehéz vagy lehetetlen lesz átképezni például programozóvá.

Bár több lehetséges jövőképet is felvázol, Harari maga is pontosan tudja, hogy szinte lehetetlen megmondani, pontosan mit hoz a jövő. Így egy újságírói kérdésre azt válaszolta: lehet mennyország és pokol is, és bármi, ami a kettő között van.

 

Zsebedits Patrik

Previous post

Miért van Pride Felvonulás?

Next post

Kreatív megoldással reagáltak Romániában a homofób graffitire