Kultúra

„A drogok és a férfiak néha szórakoztatóak és néha veszélyesek”

Interjú Juno Dawson transznemű íróval

Magyarországon idén jelent meg Juno Dawson Kifutó modell című díjnyertes regénye, amely rendkívül érzékeny és fajsúlyos témákat dolgoz fel, bemutatva a divatszakma legsötétebb oldalát. A regény főszereplőjét, a 16 éves Janát egy vidámparkban fedezi fel egy modellügynökség, majd hónapok alatt óriási karriert fut be, gyorsan megismerve a drogokat, az éhezést, a túlhajszoltságot, az ügynökség képviselőinek embertelenségét és a fotósok kegyetlenségét. A fiatal, fiús lány emellett szexuális zaklatás áldozata lesz, amiről hamar kiderül, hogy abszolút nem idegen jelenség munkatársai életében.

 A Kifutó modell kemény kritikát fogalmaz meg a szakma megannyi képviselőjéről, a divatházakról és fast fashion márkákról – úgy, hogy valójában a regény abszolút minden korosztálynak érdekes és megrázó lehet. A hasonló témák amúgy sem állnak messze a transznemű írótól. Clean című könyvében például egy rehabra került tinilányt ismerhetünk meg, a Wonderland című legutóbbi műve pedig az Alice csodaországot dolgozza fel – az ő verziójában az ikrek szexuális ragadozók és influencerek, Alice pedig transznemű. Juno Dawsonnal a Kifutó modellről, a szexuális zaklatásokról, a férfi modellekről és az életéről beszéltünk, de megtudtuk azt is, hogy mi minden maradt ki a könyvből.

Juno Dawson Kifutó modell című könyvét megvásárolhatod a Humen Shopban: www.humen.shop

A Kifutó modell egyik célja az volt, hogy bemutassa a divatipar sötét oldalát, amivel azért valamennyire mindenki tisztában is van. Kérdés, hogy van-e jó oldala egyáltalán?

Vannak modellek, akik igazán élvezik a munkájukat, hiszen jól keresnek és megvan a lehetőségük arra, hogy utazzanak. Szerintem a könyv folyamán Jana is megismerhette a szakma pozitív oldalait.

Sokak első gondolata lehet az, hogy ez egy #metoo könyv, holott jóval korábban kezdted el írni, amikor ez a téma még nem volt annyira a levegőben. Hogyan érintettek a történetek, amiket a kutatásaid alatt hallottál?

A könyvet a Bill Cosby-tárgyalás időszakában kezdtem el írni. Az alkotás első szakasza nagyon kényelmetlenül érintett. Egy ponton majdnem fel is adtam a regényt, mert furcsamód bűntársnak éreztem magam abban, hogy Jana olyan helyzetbe kerül, amiben bántalmazzák.

Aztán kitört a Weinstein-botrány, végigsöpört az egész világon a #MeToo, én pedig úgy éreztem, hogy tartozom annyival Janának, sőt az összes Janának, hogy befejezzem a történetét.

Leginkább fiatal lányok szexuális zaklatásáról beszélünk, a könyvben alig esik említés a férfiakat érintő zaklatásokról.

Amikor a kutatómunkát végeztem a könyvhöz, az egyik alanyom egy férfi modell volt. Rengeteg borzalmas történetet mesélt el, de sajnos egy regénybe nem férhet bele minden. Így is rengeteg kutatási anyagtól kellett elbúcsúznom, hogy rendesen tudjak Jana történetére fókuszálni.

Nemcsak a modellszakmát, de a divatszakmát is rengeteg kritika éri a könyvben, ami az utóbbi időkben elég sok kritikát kapott, mivel egyesek úgy gondolják, túl nagy benne a homoszexuálisok dominanciája. Jelent ez plusz veszélyt a férfimodellekre? Vagy ez is csak egy sztereotípia?

Azóta, hogy megírtam a Kifutó modellt, rengeteg férfit vontak felelősségre. Néhányuk meleg, néhányuk heteró. Nem ez számít. Ami igazán számít, az a hatalom szerepe. Az, hogy nagy befolyással rendelkező férfiak kihasználják azokat a modelleket, akik nem rendelkeznek hasonló mértékű hatalommal.

Fénykép: Eivind Hansen

A regény vége meglehetősen pozitív képet vetít előre a divatszakma kapcsán. Bár tudjuk, hogy vannak valós lépések, amik próbálnak javítani a helyzeten, de történhet valódi változás?

Hiszek benne, hogy a #MeToo elérte, hogy végbemenjen egy kulturális változás. Azóta rengeteg szexuális zaklatót vontak felelősségre és olyan óriási márkák szabták újra a teljes brandjüket, mint a Victoria’s Secret.

Nagyon hosszú út áll még a divatszakma előtt, de azt hiszem, már most történt változás.

Kissé rejtetten, de a könyvben felbukkan egy kis kritika a fast fashion márkákkal kapcsolatban is. Célod volt az, hogy megváltozzon az emberek véleménye róluk?

Ez volt az egyik olyan történetszál, amiből nagyon le kellett faragnom. Írás közben volt, amikor úgy terveztem, hogy egy egész fejezet játszódik Bangladesben. Remélhetőleg így is elég kritika maradt a fast fashion márkákkal kapcsolatban a könyvekben, hogy az emberek egy kicsit belegondoljanak abba, honnan is érkeznek a ruháik.

A Cleanben van egy Kendall nevű transznemű szereplő, a tavaly megjelent Wonderlandben pedig a főszereplő, Alice transznemű. Ez a téma viszont kimaradt a Kifutó modellből, ami sokak számára lehet meglepő. Érzel valamifajta elvárást, hogy transznemű íróként muszáj transz témákról írnod, vagy transz karakterekkel dolgoznod?

Gondolkodtam rajta, hogy Jana transznemű lány legyen – a divatszakma az utóbbi időkben nagyon rákattant a transz modellekre –, de csak ismételni tudom magam: nagyon fontos szempont volt számomra, hogy a történet világos legyen. Ha Jana transznemű lett volna, az teljesen megváltoztatta volna a diskurzust az őt ért szexuális zaklatással kapcsolatban.

Fénykép: Eivind Hansen

Ahogy a Kifutó modellben, úgy a Cleanben és a Wonderlandben is felbukkannak a drogok és a szexuális zaklatás, holott ezek ifjúsági könyvek. Mi itt a cél? Egyfajta figyelmeztetés, vagy inkább egy vallomás, miszerint bizony ilyen az élet?

Inkább vagyok őszinte az olvasóimmal, mint hogy bármit színleljek. A drogok és a férfiak néha szórakoztatóak és néha veszélyesek.

Hiszek benne, hogy az olvasóim tisztelik a könyveimet az őszinteségükért.

This Book Is Gay, The Gender Game… Két olyan könyvet is írtál, amik óriási inspirációt jelenthetnek a fiatal LMBTQ közösségnek. Belegondoltál már abba, hogy neked hogyan alakult volna az életed, ha a tinédzser éveidben hasonló írások jelennek meg?

Nagyon máshogy alakult volna minden. Úgy nőttem fel, hogy mindig azt éreztem, én valamivel kevesebb vagyok. Mert minden hős heteró volt és cisznemű. Egész életemben nem láthattam magam hősként.

Hogyan hatott rád 2020? Sokat írsz az élet sötét oldaláról és 2020 valóban a világ sötét oldalát mutatta meg. Inspirált valahogy? Tanultál belőle valamit?

Hogy őszinte legyek, borzasztóan szenvedtem. Az idő nagy részében nagyon paranoid voltam és édesapám is megbetegedett. Azt hiszem, azt tanultam meg, hogy vannak a világon sokkal nagyobb erők az én kis félelmeimnél. Az egész világ örökre megváltozott.

Juno Dawson Kifutó modell című könyvét megvásárolhatod a Humen Shopban: www.humen.shop

Kanicsár Ádám András
Instagram: @kanicsar

 

 

Ez a cikk a Humen Magazin 2021/2. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!

 

 

hirdetés
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb