Az egyébként prűd Amerikában fél évszázadon át a mai fenékdugók ősével gyógyítottak. A valódi csodaszernek tartott eszközt ajánlották fejfájástól kezdve a pattanásokon át az álmatlanságig szinte mindenre.
A XIX. század végén „Dr. Young Végbéltágítója” gumihoz hasonló anyagból készült és négyrészes szettben volt kapható. A torpedó alakú rudacskák igazoltan csak elhanyagolható méretű egészségügyi hatással bírtak, ennek ellenére közkedvelt eszköznek számítottak, amit „bármilyen értelmes ember” képes használni, ha aranyeret vagy épp szorulást kívánna kezelni.
1893-ban egy orvosi szaklapban a névadó Dr. Young azt állította, használatával az esetek 75 százalékában pár hét alatt sikeresen gyógyítható az olyan mentális zavar, mint a hisztéria.
A piacot elárasztó csodaszerek és sarlatánok sorai között némi rendet vágva aztán 1938-ban fokozatosan szigorították, mi is minősül gyógyhatású eszköznek. Két évre rá a vizsgálóbíróság betiltotta Young doktor végbéltágítóját. Hivatkozási alapjuk a termék használati utasításában szereplő figyelmeztetés volt: „A végbéltágító káros lehet az egészségre, amennyiben az előírtnál vagy javasoltnál nagyobb hevességgel, vagy hosszabb ideig használják.”
Hogy milyen veszélyes termékről van szó, az a mellékelt leírásból is kiderült: „Először melegítsük fel a tágítót meleg vízben, majd kenjük be vazelinnel. Felhelyezés után üljünk le vagy feküdjünk, és tartsuk bent fél vagy egy óráig. Már tíz perc is sokat segít. Amikor felkészültünk a nagyobb méretűre, dugjuk be, majd húzzuk ki számos alkalommal.”
1940. december 6-án aztán véget ért a csodaszer fél évszázados sikersztorija, és betiltását követően a készletet bezúzták.