Kultúra

450 év 10 képben – Egy gyógyfürdő története Budapesten

450 év – körülbelül ennyi idő telt el a budapesti Rudas Gyógyfürdő megépülése óta és ilyen hosszú ideje őrzi falai között a török gyógymedencék jellegzetes hagyományait. A Fortepan galériáján keresztül mutatjuk be a törökfürdők – azon belül is a Rudas – történetét.

1900 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY felvétele

A mai gyógyfürdő elődje még IV. Béla király idejére vezethető vissza: ekkor építettek először egy fürdőt a Rudas helyére, ám ezen a török hagyományok még korántsem hagyták ott a nyomukat. Maga a fürdő a kép hátterében látható, még az 1900-as évek elejéről.

Férfinap a Rudasban
Ma a Rudasban hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken tartanak férfinapot, míg kedden csak a hölgyek látogathatják az intézményt. Érdekesség, hogy bár a férfinapok száma soknak tűnhet, valójában a Rudast egészen 2005-ig csak férfiak látogathatták. De honnan is ered a nemek elszeparálódása? A törökfürdők a történelem során mindigis különválasztották a női és férfi közönséget, többek között már csak a szigorú vallási szabályok miatt is, melyek nem engedték meg, hogy az asszonyok meztelenül jelenjenek meg a férfiak előtt. A nők és a férfiak emellett élvezték, hogy a lazításként szolgáló fürdőzés közben elvonulhatnak és maguk között lehetnek. A fürdőzés fontos mérföldkőként is szolgált a fiúk életében: a férfivá válás fordulópontjának számított az, ha egy fiú többé nem az édesanyjával, hanem apjával indult fürdőzni. A szeparálódás máig megmaradt napjainkban – ám fontos tudni, hogy szexuális töltete továbbra nincsen, vagyis a férfinapkor nem változik hivatalosan melegszaunává az intézmény. Ha férfinapon látogatod meg a Rudast, kérjük gondolj arra, hogy egy több százéves épület több száz éves hagyományait kell tiszteletben tartanod és a szexuális tevékenységnek nincs helye az épületben.

 

1964 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula

A Rudas Gyógyfürdő építése 1566-1572 közé tehető, egy budai pasának köszönhetően készült el – maga a fürdő pedig annyira jól sikerült, hogy apróbb javítások mellett a mai napig látogatható és használható.

1936 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula

Természetesen a Rudas gyógyvize nemcsak fürdésre használható: három különböző forrás gyógyvizét élvezhetjük ivókúra formájában. A képen az Attila kút látható.

1940 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Somlai Tibor

Az épület magja egy igen ritka kialakítású tér, még a török fürdők esetében is: nyolcszögletű medence, nyolc oszlopos térrel. Erre támaszkodik a félköríves kupola.

1943 – FOTO: FORTEPAN

A Rudas egy ilidzsa (azaz termálfürdő) típusú fürdő volt, amelynek központi részén egy izzasztókövet helyeztek el. Eredetileg hatalmas előcsarnokkal rendelkezett, ahol a vendégek át tudtak öltözni, és ez a helyiség szolgált teázásra, pipázásra és kávézásra is.

1945 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Dr Kramer István / Kunszt János felvétele

Komoly jelentőséget tulajdonított az iszlám kultúra a fürdésnek és a tisztálkodásnak, több okból is. Egyrészt imádkozás előtt kötelezően elvégeztek egy rituális mosakodást, másrészt a szépség, egészség egyben Allah művének beteljesülését jelentette, így a test ápolása tulajdonképpen nemcsak higiéniai, hanem vallási kötelezettség is volt. Sajnos az 1944-es bombázások egy időre megtörték a fürdő átal őrzött hagyományokat: a kép a lerombolt Rudasról készült.

1940 – FOTO: FORTEPAN

Érdekes módon a törökfürdőknek nemcsak az egészség, a tisztaság, hanem a házasságkötés szempontjából is fontos szerep jutott: az anyák itt figyelték meg először fiaik jövendőbeli házastársát, olykor meg i mosták a leendő feleség testét, így vizsgálva meg alaposabban.

1950 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Uvaterv

Természetesen a Rudas épülete a modern kornak megfelelő bővítések és átépítések mellett megőrizte a régmúltból ránk maradt törökfürdőt, mely ma már műemléknek minősül. Régen egyébként Jesil direklinek hívták.

1953 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Nagy Gyula

A Rudas egyik legnagyobb érdekessége, hogy egy korábbi kutatás során – ma is látható, jellegzetes kerámia vízvezetékek és Iznikből származó csempék mellett – egy eraviszkusz település nyomait is megtalálták.

1960 – FOTO: FORTEPAN / Adományozó: Uvaterv

A török hagyomány folytatódik a Rudasban folytatódik a kötényes fürdőzéssel, illetve nemcsak az urak, hanem keddenként, illetve hétvégén a hölgyek is látogathatják a gőzosztályt. A Rudas török korból fennmaradt részét, ahogy régen, most is folyamatosan használják – mindezt úgy, hogy jellegzetessége változatlan.

Rea Kovats

Instagram: @reakovats

Previous post

A HIV is csak az élet része - Nemzetközi kampány indult a betegséggel élőknek

Next post

Adam Rippon nyerte a Dancing with the Stars döntőjét