Hírek

25 éve alakult meg a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért

A magyarországi LMBT+ mozgalom történetének egyik legfontosabb eseménye történt negyedszázada: 1994. április 10-én megalakult a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért. Az egyesület bejegyzését több jogi fórumon is elutasították, ebből keletkezett a híres Szivárvány-ügy, amely elsőként hívta fel a szélesebb magyar közvélemény figyelmét a hazai lmbt+ közösség problémáira. Jelentős közéleti személyiségek álltak ki az lmbt+ emberek jogai mellett. S ennek az ügynek egyik folyományaként alakult meg 1995. februárban a Háttér Társaság is.

A Szivárvány megalakulását néhány hónappal azelőtt határozták el az akkori LMBT+ egyesületek: a Homérosz Magyarországi Homoszexuálisok Egyesülete, a Lambda Budapest (a Mások magazin kiadója), és civil szerveződések: Bíborpalást, Vándormások, Kesergay. Az ok egyszerű volt: szükség van egy olyan ernyőszervezetre, amely a meleg és leszbikus közösség közös ügyeiért száll síkra. A civil LMBT+ aktivisták az 1993. november-decemberi Első Meleg és Leszbikus Filmfesztiválon gyűltek össze először, ahol ezen ernyőszervezet megalakulását el is határozták. Több hetes előkészítő munka után, 1994. április 10-én, vasárnap délután az akkor a Rákóczi úton, a Tunsgram udvarban működő Angyal bárban az említett civil szervezetek és egyéb magánszemélyek elfogadták az új egyesület alapdokumentumait. Az egyesület ügyvivőivé Juhász Gézát, Pálfi Balázst és Bunda Lászlót választották meg.

 

Felvétel az alakuló ülésről

 

A Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezet bejegyzését azonban a Fővárosi Bíróság 1994 júniusában megtagadta. A bíróság szerint mivel az egyesület alapszabályában nem kötötték ki: csak 18 éven felüliek lehetnek tagjai, ezzel a természet elleni fajtalanság bűncselekmény (Btk. 199. §) elkövetésének lehetősége valósulhat meg. A bírák másik kifogása az egyesület nevében szereplő meleg szóval kapcsolatban keletkezett: nem ítélték köznyelvinek. A Legfelsőbb Bíróság 1995 februárjában másodfokon is elutasította a Szivárvány bejegyzését főként a fiatalkorúak védelmére hivatkozva.

A példátlan eset hatására több jeles közéleti személyiség (Kis János, Halmai Gábor, Kende Péter, Veér András, György Péter stb.) állt a melegek ügye mellé és szolidaritási nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását 1995 márciusában. Ez volt az első nagy sikerű tiltakozóakció, amelyet az LMBT+ közösség jogainak csorbítása miatt szerveztek Magyarországon. A szolidaritási nyilatkozatot követően többen az aláírók közül a napi- és hetilapok, valamint folyóiratok hasábjain fejtették ki véleményüket az üggyel kapcsolatban. Hetekig tartó nyilvános vita kezdődött, beszédtéma lett a melegek ügye. Ilyen nagy figyelem soha korábban nem irányult az LMBT+ közösség problémáira, mint ekkor.

A hosszadalmas bírósági procedúra közben a Szivárvány tagjainak egy csoportja már el kezdett dolgozni egy lelkisegély telefonszolgálat kialakításán. Az indulásához sikerült megnyerniük több jeles segítő szakember (pszichológus, pszichiáter) támogatását, valamint egy pályázaton a szükséges anyagi forrást is. A Szivárvány tagjai 1994 végén úgy döntöttek, hogy egyrészt a bejegyzés körül kialakult elvi ügyet továbbviszik a hazai és nemzetközi bíróságokon, másfelől a tagok egy része új egyesületet alapít. Így született meg 1995. februárban a Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért nevű egyesület, amelyben csak 18 éven felüliek lehettek tagok és amely elkezdhette a felkészülését a telefonszolgálat beindítására.

A Szivárvány története néhány rövid fejezettel zárult. A Legfelsőbb Bíróság a Szivárvány vezetőinek felülvizsgálati kérelmére az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte. A taláros testület tagjai 1996 májusában úgy döntöttek, hogy a fiatalkorúak testi, szellemi fejlődéséhez való joguk erősebb, mint az egyesüléshez (azaz civil szervezetekben való tevékenykedéshez) való alkotmányos joguk.

Noha a szervezet ezután már nem működött, az ügy végére jogilag a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság határozata tett pontot 2001-ben, amely elutasította az egyesületi panaszt és helyénvalónak tartotta a magyar bíróságoknak a Szivárvány bejegyzését elutasító határozatát.

Az írást a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért be nem jegyzett egyesület Háttér Archívumban őrzött anyagainak felhasználásával készítette Nagy Sándor. 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb
buy ivermectin online how to get ivermectin