Hírek

Új leszbikus hang a médiában – Bemutatjuk a qLit.hu-t

A meleg közösség valahogy sokkal zajosabb, feltűnőbb, mint a leszbikusoké. Így van ez Pécsen, Berlinben, Mexikóvárosban és nincs ez máshogy Sydney-ben vagy Székesfehérváron sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a leszbikus társadalomban ne zajlana az élet, ne lenne igény önszerveződésre, önkifejezésre. Az online média világában e közösségszervezés idén júniusban szökkent szárba. Szekeres Dorkával, a qLit.hu alapítójával beszélgettünk.  

 Miért qLit.hu lett a név? 

Olyat nevet szerettünk volna, ami utal arra, hogy női közösséget építünk, illetve amiben megjelenik a leszbikusokra utaló L-betű, vagy legalább el tudunk benne rejteni valamilyen utalást. Már a legelején fontos szempont volt, hogy magyarok és külföldiek számára is érthető legyen, így végül a clit (klitorisz) szóból – egy kis szójátékkal – a c-t q-ra cserélve alkottuk meg a magazin nevét, hogy a queer közösség Q-betűje is megjelenjen. Szóval így jött létre a klitnek ejtendő qLit. 

 Mikor alapítottátok az oldalt és milyen elhatározással? 

Közel egy éve kezdtük el a közös gondolkodást, végül június elején startolt el a magazin. Az az elhatározás vezérel minket, hogy hozzunk össze és építsünk fel egy új közösséget, mert nagy hiányt érzünk ezen a téren Budapesten – és a visszajelzések alapján ezzel nem vagyunk egyedül.  

Az elképzelésünk az, hogy a qLit azokat az embereket is megszólítja, akiket általánosságban nem annyira érdekelnek az LMBT témájú dolgok vagy az aktivizmus, de igényük van a közösségélményre és nyitottak a világra. Nagyon fontos szempont volt, hogy valami olyat hozzunk létre, ami a már működő szervezeteken (Pride, Labrisz) kívüliek számára is vonzó és érdekes. Ami révén új közösség részei lehetnek.  

Az elképzelés az, hogy először online teret építünk, összefogunk egy olyan társaságot, akikre aztán offline is lehet építeni a jövőben – akiknek és akikkel programokat lehet szervezni, sőt, akiknek később akár egy helyet is lehet nyitni. Szóval online-ból az offline felé építkezünk – pont ellenkező irányba, mint ahogyan ti kezdtétek. 

A közösségteremtés egyébként nem titkoltan azt is célozza, hogy egyre többen vállalhassák fel magukat nyíltan, így azokhoz is szólni próbálunk, akik egyelőre csak maguknak (vagy még maguknak sem) vagy csak a nagyon közeli barátaiknak coming outoltak. Egyébként az egész október éppen erről szól majd nálunk, a cikkeink mind valahogyan a coming out témáját érintik, dolgozzák fel. 

 Jelenleg kikből áll a csapat? 

Szerencsére egyre több emberből, az indulás óta folyamatosan érkeznek a jelentkezők. Már ott tartunk, hogy az első csapatépítőnket szervezzük. A csapat kemény magja 5 emberből áll össze: Enivel ketten találtuk ki és hoztuk létre a magazint, hozzánk csatlakozott be tavasszal Anna, aki főleg a stratégiáért, fejlesztésekért felel. Júniusban megérkezett Ágota és Boki, akik a szerkesztőségi munkát koordinálják.  

Az alapító csapat a 2017-es Budapest Pride-on

Sok szerzővel, fordítóval, grafikussal, fejlesztővel dolgozunk együtt folyamatosan, akik közül a legtöbben az indulás körüli időkben jelentkeztek hozzánk – de büszkén mondhatom, hogy a mai napig jelentkeznek hozzánk a világ minden tájáról. Hogy egy pár példát említsek: Ibolya Izlandról, Daniella Bostonból dolgozik velünk. 

Különböző emberek vagyunk, különböző szakmai és magánéleti háttérrel, akikkel mégis sok bennünk a közös – azon túl is, hogy a leszbikus* közösség tagjai vagyunk. 

 Ti, mint alapítók, milyen szakmai tapasztalattal és korábbi LMBT-aktivizmusal érkeztetek? 

Eni és én főszervezők voltunk a 2012-es budapesti EuroGames-en, innen sok tapasztalatot és sok ismeretséget hoztunk, amit most hasznosítani tudunk. Ugyanitt Anna is részt vett a szervezésben, illetve ő épp Budapest első LMBT falfestményének létrehozásán dolgozik. Ágota ismerős lehet, LMBT témájú kvízeket és beszélgetéseket tart az Amnesty International Magyarország eseményein. Boki még szűz ezen a téren, de most belecsapott rendesen a dologba. Szakmai tapasztalatot tekintve én a EuroGames óta online marketinggel foglalkozom, Anna is belekóstolt a dologba az elmúlt 2 évben, Boki szövegíróként dolgozik, Ágota pedig mint szárnyait próbálgató költő/író érkezett a csapatba. 

 Családotok, barátaitok, kollégáitok mit szóltak hozzá, mikor belevágtatok? 

Ez a kérdés ötünk között is körülbelül olyan változatos képet fest, mint az általános elfogadás a leszbikus* közösség tagjai között. Az én környezetem kimondottan örült és támogattak benne, de nem mindannyiunknak ilyen nyitott a közvetlen családja vagy a munkahelye. Rajtam látták az elmúlt években, hogy valami nem teljes még, és amikor Enivel belevágtunk, mindenki biztatott minket, sőt, mostanra már nemcsak biztatnak, hanem büszkék is ránk. 

A kollégáink többsége akkor értesült a qLitről, amikor egyik reggel arra ébredtek, hogy Index-címlapról mosolygunk rájuk. Enit már „Jó reggelt, főszerkesztő asszony”-nyal köszöntötték, ahogy belépett az irodába, engem is többen kerestek meg nap közben, hogy gratuláljanak a magazinhoz, ami nagyon jól esett.  

De ennél sokkal tovább is tudok menni: a cég, ahol dolgozom (MEC Hungary) olyan fontosnak tartja a különböző társadalmi problémák elleni fellépést, hogy azon túl, hogy például a Hősök tere projektet támogatjuk tevékenyen, a vezérigazgatónk külön biztosított engem a cég támogatásáról és már gondolkodunk azon, mit lehetne esetleg közösen csinálni. 

 Egy ideális helyzetben hogyan képzelitek el a qLit.hu-t? Gondolok például a cikkek mennyiségére, tartalmára, a csapatra, az olvasótáborra. 

A cikkek mennyisége ideális esetben… Erre azt tudom mondani: minél több! A tartalom, a csapat és az olvasótábor pedig minél sokszínűbb. Most az indulás körül jobban fókuszálunk a konkrétan leszbikus* témájú tartalmakra, de a cél az, hogy idővel ezt egyre jobban kinyissuk. Nagyon tetszik a ti megfogalmazásotok, hadd éljünk vele: nem egy magazin akarunk lenni leszbikusoknak, hanem egy leszbikus* magazin mindenkinek. Kiegészítve a fentebb említettekkel: először magazin, utána közösség. 

 Mik a legnagyobb és nem várt nehézség az oldal elindításánál? 

Egy valódi nehézségbe ütköztünk, és ez az a felismerés volt, hogy ma Magyarországon a potenciális követőink egy jelentős része még Facebookon se meri lájkolni az oldalunkat, nehogy kiderüljön a családban, a munkahelyen, hogy ilyen kötődése van, és ezért sokkal nehezebb eljutnunk hozzájuk a tartalommal. Erre már kidolgoztunk megoldást, nemsokára élesedik a rendszerünk, ami automatikusan e-mailes értesítőt küld minden feliratkozónak, ha új cikk kerül ki az oldalra. 

Ezenkívül édes gondnak nevezném inkább, mint nehézségnek, hogy sokkal nagyobb volt a kezdeti érdeklődés, a jelentkezők száma, mint ahogy számítottuk. Egyik pillanatról a másikra ott találtuk magunkat, hogy heteken keresztül naponta ültünk le segíteni vágyó emberekkel beszélgetni. Így az indulás után szinte azonnal el kellett kezdeni szervezetet építeni, nagyobb rendszereket kialakítani. És bár ebből úgy hangzik, hogy túl sok volt a jelentkező, azt kell hogy mondjam, hogy abból soha nem elég, szóval továbbra is várjuk azoknak a jelentkezését, akik szívesen segítenének akár témajavaslatokkal, akár írással. 

 Hogyan látjátok a jelenlegi hazai leszbikus közösséget? Különösen a meleg közösséggel összevetve. 

Sokkal kevésbé szervezett. Ennek egyik következménye és/vagy oka, hogy Budapesten – bár ez a világon mindenhol igaz – nem épült ki az az infrastruktúra, ami szükséges lenne egy jól működő közösség felépítéséhez és életben tartásához. A fiúknak a bulikon kívül vannak saját szórakozóhelyeik, bárjuk, éttermük, szaunák, ilyen klub, olyan klub, rapid randi események, stb., a lányoknak meg van egy pár buli és egy-két programsorozat, ami egy bizonyos kört tud csak megszólítani ráadásul, és itt nagyjából vége is van. Ezen dolgozni kell, és nekünk ez eltökélt szándékunk. 

 Végezetül mit mondanátok egy meleg srácnak, miért érdemes titeket olvasnia? 

Jelenleg ugyan a leszbikusság áll a fókuszban, de közelebbről megnézve szuper filmeket, hasznos információkat, érdekességeket, meglátásokat, szívmelengető történeteket olvashattok nálunk.   

Previous post

58 meleg férfit tartóztattak le egy kelet-ázsiai rendőrségi razzia során

Next post

Az államfő is részt vett a koszovói Pride-on