Hírek

Szeged környékén a leginkább LMBTQ-barátok a magyarok

Sokan úgy vélik, hogy ma Magyarországon meleg közösség és meleg élet csak Budapesten létezik. Ezt cáfolandó ebben a hónapban a Szegedi LMBT Közösségért Csoport egyik tagjával, Tari Ákossal beszélgettünk múltról, jelenről és a tervekről, valamint a Humen Magazin szegedi megjelenéséről.

 

A 2017-es Szivárvány hét megnyitója.

 

Milyen jelenleg a szegedi meleg élet?
Belülről úgy látom, hogy iszonyú aktív érdekérvényesítő és szemléletformáló munka zajlik a közösségen belül, és a programkínálat is elég jó vidéki viszonylatban. A buliktól a kulturális rendezvényekig szervezünk programokat, ezért ha valaki LMBTQ eseményt keresve szeretne kimozdulni, az könnyedén megteheti. Azért ez nem minden vidéki nagyvárosban adott. Kistelepülésekről nem is beszélve.

Más volt régebben?
Korábban is voltak önszerveződő LMBTQ csoportok Szegeden, sőt az első bejegyzett LMBTQ szervezet is itt alakult (Dél-alföldi Meleg Baráti Kör). Régebben is voltak programok, de sokszor titokban vagy a nagyobb nyilvánosságot kizárva. Ezek többnyire baráti összejövetelek voltak, és nem kapcsolódott hozzájuk tudatos közösségformáló munka.

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport mikor és miért alakult?
2012-ben jött létre, akkor még Colorful Circles’ World néven, majd 2016-ban vette fel a Szegedi LMBT Közösségért Csoport nevet. Már kezdetben is az volt a célunk, hogy a városban és vonzáskörzetében élő LMBTQ emberek jólétét, egészségtudatosságát növeljük, erősítsük és bővítsük a szociális kapcsolataikat, valamint felhívjuk rájuk a társadalom és a döntéshozók figyelmét. Törekszünk a láthatóságunk növelésére, feltérképezzük az LMBT+ barát helyeket, és kiállunk az igazságtalanságok ellen.

Kik alapították a csoportot?
A Szegedi Tudományegyetem szociális munka szakos hallgatói hívták életre és a munkájuk egyre több embert vonzott. Ennek köszönhetően ma már a csoport színes és sokrétű ismeretekkel rendelkező személyek lelkes és hatékony csapata. A tagok időszakosan cserélődnek, ami érthető, hiszen Szeged egyetemi város. Sokan messzebbről jönnek ide tanulni, és az egyetem végeztével csak kis számban folytatják itt az életüket, így a csoport életében a továbbiakban már nem tudnak olyan aktívan részt venni. Viszont több vidéki tag is támogat minket a tanulmányai befejeztével is, és nagyon fontos számunkra a munkájuk. Az új tagok mintegy vérfrissítésként is sokat jelentenek a szervezet életében.

 

 

Milyen eseményeitek vannak?
Nemrégiben éppen társasjátékos teaházat tartottunk, havonta van filmklubunk, amin általában az aktuális kampányainkhoz kapcsolódó filmeket lehet megnézni, illetve vannak alkalmi programjaink, ilyen volt például az „Egyház és Esélyegyenlőség” című kerekasztal-beszélgetés, de jelen voltunk az elmúlt három évben a SZIN (Szegedi Ifjúsági Napok) Civil falujában is. Kéthetente van a taggyűlésünk, amire bárki eljöhet. Minden évben részt veszünk a Budapest Pride-on, valamint évente tartjuk a Szivárvány hét eseménysorozatot és vele párhuzamosan a Biztonságos Tér kampányt. És mindig szívesen várjuk az új programokra vonatkozó reális ötleteket, terveket.

Mit gondolsz arról, hogy közvélekedés szerint ma Magyarországon melegként csak Budapest jöhet számításba?
Egy felmérés azt mutatja, hogy épp az Alföld déli részén, tehát Szeged környékén a leginkább LMBTQ-barátok az emberek, ugyanakkor tény, hogy Budapesten könnyebb. Ezt példázzák azok, akik az egyetem befejeztével nem mennek vissza szülőhelyükre, de Szegeden sem maradnak, hanem (talán a jobb megélhetés miatt is) Budapestre költöznek. Nyilván, ha ugyanolyan lenne itt, vagy netán jobb, akkor nem mennének el az LMBTQ emberek jobb esetben csak Pestig és nem ki az országból, hanem maradnának vidéken. Talán mert Budapest személytelenebb közegében könnyedén lehet rejtőzködni? Nem tudom. Remélem, hogy nem ezért. De az biztos, hogy mi azért vagyunk itt Szegeden, hogy ne kelljen elvándorolni innen, és ez is egy szerethető, még elfogadóbb hely legyen Magyarországon belül. Azért dolgozunk, hogy Szeged minden LMBTQ ember számára élhető legyen: ne érjen ilyen magas arányban hátrányos megkülönböztetés minket (a helyi adat: 37%), és ne kelljen félnünk egy coming out következményeitől.

Szeged az egyik első város, ahol a Humen megjelenik Budapesten kívül. Melyek azok a helyek, ahol elérhető mostantól a magazin?
Egyelőre két terjesztési pont van. Az egyik a Sakáltanya Étel-Bár (Szeged, Pulz u. 23.) és a Green Fusion Foodbar (Szeged, Vitéz u. 3.), ez egy vegán ételbár. Kapunyitás óta az ablakukban leng a szivárványzászló. Ez egy olyan döntés volt részükről, amit meg sem kellett vitatniuk. Mindkét alapító, Kovács Ildikó és Végh Henna is éltek külföldön, több nyugati országban is. Henna egy itthon élő meleg barátja mesélte még a nyitás előtt, hogy itt Magyarországon mennyire ritka jelenség a zászló a vendéglátóhelyeken – ekkor azonnal eldöntötte, hogy gyarapítani kívánják ezen helyek számát. Nem tartoznak az LMBTQ közösségbe, de etikai minimumnak gondolják a hátrányosan megkülönböztetett rétegek (pl. a menekültek, a romák, az LMBT közösség tagjai, a nők stb.) segítését.

Szegeden vannak meleg vagy melegbarát helyek? Milyen szórakozási lehetőségek vannak?
Kifejezetten LMBTQ hely egy van, az imént említett Sakáltanya. De a Biztonságos Tér kampányunkban résztvevő minden hely értelemszerűen LMBTQ-barát, így több étterem, kávézó, munkahely, szórakozóhely. A csatlakozó helyek számát igyekszünk évről évre növelni.

Az LMBTQ közösség mennyire látható és mennyire összetartó véleményed szerint?
A hétköznapokban sajnos még mindig nem eléggé látható a közösség, mert sokan félnek előbújni a környezetükben. Viszont a civil szervezetek nagyon sok bátorítást adhatnak: személyesen is, illetve a kapcsolódó akciónapokat kihasználva (pl. homofóbiaellenes világnap, előbújás napja, transznemű emlékezés napja stb.). Nekünk viszonylag sok bátor sajtónyilatkozónk és sajtómegjelenésünk volt, leginkább ezek segítették, hogy a helyi LMBTQ közösség problémái láthatóbbá váljanak. Ezenkívül minden egyes eseményünk nyilvános, a taggyűlések is, valamint az erre jelentkező tagjainkat tudatosan felkészítjük a nyilvános kommunikációra, amibe sok minden tartozik a levelezéstől a médiastratégiáig. Az összetartás meg pont olyan, mint bármely más közösségben.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Természetesen a jogegyenlőség elérése, a kirekesztés megszüntetése és a homofóbia legyűrése a hosszú távú terveink között szerepelnek. De a legközelebbi célunk, hogy a 2018 tavaszán újraírásra kerülő helyi esélyegyenlőségi programba védett csoportként belekerüljenek végre a szexuális és nemi kisebbségek Szegeden is, Budapest után a második városként.

 

Bámli Zoltán

 

Previous post

Fotósorozat - Egy új hobbi, a jockstrap-kötés

Next post

A Fülöp-szigetek buzizó elnöke támogatni kezdte az azonos neműek házasságát