Vidéken sokan még ma is stigmaként élik meg a mellrákot, és előfordul az is, hogy önjelölt szakértők lebeszélik a mammográfiás vizsgálatról a nőket. Az önvizsgálatot már tinédzserkorban meg kellene tanulni, később pedig rendszeresen járni szűrésre. Jó Mariannával, az Egészség Hídja Összefogás vezetőjével beszélgettünk.
Mi volt az Egészség Hídja Összefogás legfontosabb üzenete a 2002-es induláskor? Mit sikerült elérni az évek alatt?
A legfontosabb üzenet a kezdetekkor az volt, hogy a mellrák nem lehet tabutéma, és mindent meg kell tenni a korai diagnózisért. Szűrésre kell járni, figyelni kell magunkra. Ez a misszió mostanra kiterjedt a betegek érdekképviseletére is: már nemcsak az egészséges nők felé kommunikálunk, hanem azért is dolgozunk, hogy a betegek minél többet tudjanak a betegségükről, gyógyulásuk minél jobb minőségű körülmények között, minél gyorsabban történjen.
Hány éves kortól érdemes elkezdeni az önvizsgálatot, a rendszeres szűrésre járást?
Bár fiatal korban ritka ez a betegség, fontos, hogy minden nő már fiatalon megtanulja az önvizsgálatot, hogy rutinszerűen tudja azt alkalmazni. Ezzel már tinédzserkorban meg kell ismerkedni. Ha valaki a megszokott testi állapotokhoz képest bármilyen elváltozást tapasztal magán, orvoshoz kell fordulni. Átlagos kockázatúaknál, akiknek egyenes ági rokonai között nem volt kettő vagy több emlőrákos megbetegedés, és panaszuk sincs a mellükkel kapcsolatban, nekik elégséges lehet a 40 éves kor feletti szűrés.
Miért fontos a közösség, az összefogás ereje a mellrák elleni küzdelemben?
A mellrákkal érintett nők közössége világszerte olyan, mint egy nagy család. Erős, kitartó nők több évtizedes példamutató harca vezetett el a mai állapothoz, amikor már nem kell szégyellni ezt a betegséget, nem kell titkolni, ahogy régen ezt sokan tették. A közösség ereje hatalmas, nagyon sokat segít a gyógyulásban, ha valaki azt érzi, hogy nincs egyedül a betegsége során. A mellrákból gyógyult betegek közül sokan a gyógyulásuk után is tagjai maradnak az emlőrákos közösségeknek, és tanácsaikkal segítik az újonnan diagnosztizáltakat.
Vannak statisztikák, adatok, hogy többen járnak manapság szűrésre, mint korábban?
A hivatalos népegészségügy által emlőszűrésre behívott nők körülbelül fele jelenik csak meg a szűréseken. Szerencsére sokan elmennek behívó levél nélkül is mammográfiás vizsgálatra, de az már nem jelenik meg az ÁNTSZ statisztikájában. Bármennyi is a „leszűrt” nők százaléka, egészen biztos, hogy ha többen járnának szűrésre, akkor jelentős mértékben csökkenhetne a mellrákból adódó halálozás.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Minden évben átsétálnak a rózsaszínbe boruló Lánchídon. Miért nincsenek gyakoribb megmozdulások?
Magyarországon nemcsak Budapesten, a Lánchídon kerül megrendezésre ilyenkor a figyelemfelhívó séta, hanem vidéki városokban is, a helyi közösségek aktív szervezésével. Egész évben nagyon sok munkát végzünk, csak azok nem ennyire szem előtt lévő látványosságok. A mell egészségéről és az emlőrákról szóló beszélgetések, alapítványok, egyesületek, civil közösségek támogatása – ezek mind a mindennapi munkánk részei.
Több híres ember is önök mellé állt az évek során. Miért fontos az ő jelenlétük?
Hogy az emberek jobban odafigyeljenek a témára. A kezdetektől számos ismert ember segítette az Egészség hídja kampányát. Ebben az évben Nyáry Krisztián, Pataki Ági és Krizsó Szilvi segíti a kampányunkat. Az idén együtt kampányolunk a Movember Magyarország – Ments Manust Mozgalommal is.
Milyen hiedelmek, tévképzetek övezik a mellrákot?
Vidéki kistelepüléseken még ma is előfordul, hogy a mellrákkal érintett nő stigmaként éli meg a betegségét. Pesszimista jóslatokat kap valódi segítségnyújtás helyett. Áltudományos hiedelem például, hogy a daganatot nem szabad eltávolítani, mert akkor szétszóródik. A daganatterápia első állomása legtöbbször a műtét, minden lehetséges esetben törekedni kell a tumor sebészeti eltávolítására a hivatalos protokoll szerint. Egy másik, nagyon dühítő tévhit, amikor önjelölt szakértők megpróbálják a nőket lebeszélni a mammográfiás vizsgálatokról. Sajnos van, akit sikerül is. Ez konkrétan veszélyeztetés.
A társadalom, a munkáltatók hogyan állnak a nők betegségéhez?
Ambivalensen. Vannak munkáltatók, akik minden segítséget megadnak a betegség ideje alatt, és a gyógyulás után visszavárják újra munkahelyükre a nőket. És van, ahol a betegség hírére felmondás a reakció a munkáltató részéről.
Támogathatod az Egészség Hídja Összefogás Egyesület munkáját az alábbi módokon:
Önkéntesség
Részletek az egeszseghid.hu/tamogasd-munkankat címen.
Anyagi támogatás/Adományozás
Számlaszám:
Citibank 10800021-20000001-09199036
Személyi jövedelemadó 1%-os felajánlás:
Adószám: 19664651-2-42
Zsebedits Patrik
