Egészség

Rózsaszínbe borul a Lánchíd – Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

Vidéken sokan még ma is stigmaként élik meg a mellrákot, és előfordul az is, hogy önjelölt szakértők lebeszélik a mammográfiás vizsgálatról a nőket. Az önvizsgálatot már tinédzserkorban meg kellene tanulni, később pedig rendszeresen járni szűrésre. Jó Mariannával, az Egészség Hídja Összefogás vezetőjével beszélgettünk.  

Mi volt az Egészség Hídja Összefogás legfontosabb üzenete a 2002-es induláskor? Mit sikerült elérni az évek alatt?  

A legfontosabb üzenet a kezdetekkor az volt, hogy a mellrák nem lehet tabutéma, és mindent meg kell tenni a korai diagnózisért. Szűrésre kell járni, figyelni kell magunkra. Ez a misszió mostanra kiterjedt a betegek érdekképviseletére is: már nemcsak az egészséges nők felé kommunikálunk, hanem azért is dolgozunk, hogy a betegek minél többet tudjanak a betegségükről, gyógyulásuk minél jobb minőségű körülmények között, minél gyorsabban történjen. 

Hány éves kortól érdemes elkezdeni az önvizsgálatot, a rendszeres szűrésre járást? 

Bár fiatal korban ritka ez a betegség, fontos, hogy minden nő már fiatalon megtanulja az önvizsgálatot, hogy rutinszerűen tudja azt alkalmazni. Ezzel már tinédzserkorban meg kell ismerkedni. Ha valaki a megszokott testi állapotokhoz képest bármilyen elváltozást tapasztal magán, orvoshoz kell fordulni. Átlagos kockázatúaknál, akiknek egyenes ági rokonai között nem volt kettő vagy több emlőrákos megbetegedés, és panaszuk sincs a mellükkel kapcsolatban, nekik elégséges lehet a 40 éves kor feletti szűrés.

Miért fontos a közösség, az összefogás ereje a mellrák elleni küzdelemben? 

A mellrákkal érintett nők közössége világszerte olyan, mint egy nagy család. Erős, kitartó nők több évtizedes példamutató harca vezetett el a mai állapothoz, amikor már nem kell szégyellni ezt a betegséget, nem kell titkolni, ahogy régen ezt sokan tették. A közösség ereje hatalmas, nagyon sokat segít a gyógyulásban, ha valaki azt érzi, hogy nincs egyedül a betegsége során. A mellrákból gyógyult betegek közül sokan a gyógyulásuk után is tagjai maradnak az emlőrákos közösségeknek, és tanácsaikkal segítik az újonnan diagnosztizáltakat. 

Vannak statisztikák, adatok, hogy többen járnak manapság szűrésre, mint korábban?  

A hivatalos népegészségügy által emlőszűrésre behívott nők körülbelül fele jelenik csak meg a szűréseken. Szerencsére sokan elmennek behívó levél nélkül is mammográfiás vizsgálatra, de az már nem jelenik meg az ÁNTSZ statisztikájában. Bármennyi is a „leszűrt” nők százaléka, egészen biztos, hogy ha többen járnának szűrésre, akkor jelentős mértékben csökkenhetne a mellrákból adódó halálozás.  

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Minden évben átsétálnak a rózsaszínbe boruló Lánchídon. Miért nincsenek gyakoribb megmozdulások? 

Magyarországon nemcsak Budapesten, a Lánchídon kerül megrendezésre ilyenkor a figyelemfelhívó séta, hanem vidéki városokban is, a helyi közösségek aktív szervezésével. Egész évben nagyon sok munkát végzünk, csak azok nem ennyire szem előtt lévő látványosságok. A mell egészségéről és az emlőrákról szóló beszélgetések, alapítványok, egyesületek, civil közösségek támogatása – ezek mind a mindennapi munkánk részei. 

Több híres ember is önök mellé állt az évek során. Miért fontos az ő jelenlétük? 

Hogy az emberek jobban odafigyeljenek a témára. A kezdetektől számos ismert ember segítette az Egészség hídja kampányát. Ebben az évben Nyáry Krisztián, Pataki Ági és Krizsó Szilvi segíti a kampányunkat. Az idén együtt kampányolunk a Movember Magyarország – Ments Manust Mozgalommal is. 

Milyen hiedelmek, tévképzetek övezik a mellrákot?
Vidéki kistelepüléseken még ma is előfordul, hogy a mellrákkal érintett nő stigmaként éli meg a betegségét. Pesszimista jóslatokat kap valódi segítségnyújtás helyett. Áltudományos hiedelem például, hogy a daganatot nem szabad eltávolítani, mert akkor szétszóródik. A daganatterápia első állomása legtöbbször a műtét, minden lehetséges esetben törekedni kell a tumor sebészeti eltávolítására a hivatalos protokoll szerint. Egy másik, nagyon dühítő tévhit, amikor önjelölt szakértők megpróbálják a nőket lebeszélni a mammográfiás vizsgálatokról. Sajnos van, akit sikerül is. Ez konkrétan veszélyeztetés. 

A társadalom, a munkáltatók hogyan állnak a nők betegségéhez? 

Ambivalensen.  Vannak munkáltatók, akik minden segítséget megadnak a betegség ideje alatt, és a gyógyulás után visszavárják újra munkahelyükre a nőket. És van, ahol a betegség hírére felmondás a reakció a munkáltató részéről. 

Támogathatod az Egészség Hídja Összefogás Egyesület munkáját az alábbi módokon: 

Önkéntesség  

Részletek az egeszseghid.hu/tamogasd-munkankat címen. 

Anyagi támogatás/Adományozás 

Számlaszám: 

Citibank 10800021-20000001-09199036 

Személyi jövedelemadó 1%-os felajánlás: 

Adószám: 19664651-2-42 

Zsebedits Patrik 

Previous post

Jóval több leszbikus, mint meleg pár válik

Next post

Kiderült a világ legöregebb teknőséről, hogy meleg