Kultúra

Filmajánló – Jupiter holdja

Jó dolga van mostanság a magyar filmnézőknek. Szinte nincs is olyan nagypresztízsű fesztivál, ahol ne lenne versenyben legalább egy hazai alkotás. A Saul fia feltett minket a világ filmes térképére, de a nemzetközi figyelem csak egy dolog. Szerencsére az utóbbi években a magyar film elkezdte feszegetni saját határait, technikailag és tartalmilag egyaránt – és ha ezt az új burkot alkotói zsenialitás tölti meg élettel, akkor biztosan ott is maradunk azon a bizonyos térképen.

 

Az elmúlt években Mundruczó Kornél elég sokat tett azért, hogy a magyar film elismerést szerezzen magának a világban. Eddig négy nagyjátékfilmmel szerepelt a Cannes-i Filmfesztiválon, ahonnan a Fehér istennel 2014-ben el is hozta az Un Certain Regard kategória díját. Most, három évvel később újra Cannes-ban mutathatta be legújabb filmjét, amit be is válogattak a 2017-es versenyprogramba.

A Jupiter holdjának témája nem is lehetne aktuálisabb, hiszen az egy olyan kérdést jár körül, ami így vagy úgy, de mindenkit foglalkoztat. A szíriai polgárháború borzalmai elől Európába menekülő tömegek démonizálása és terrorizmussal való azonosítása általános jelenség. De vajon mi történik akkor, ha ennek ellenére kiderül, hogy a menekült csodás, már-már angyali képességekkel rendelkezik? Aryan (Jéger Zsombor) szír menekült, aki az éj leple alatt átszökik a magyar zöldhatáron. Hiába sikerül átjutnia, a menekülteket feltartóztató rendőrök vezetője (Cserhalmi György) lelövi, mikor a fiú félreérthető mozdulatot tesz. Aryan azonban nem hal meg, hanem egy csodás képességre tesz szert: képes lesz repülni. A sebesült fiút a fogadóállomás orvosához (Merab Ninidze) viszik, aki először üzleti lehetőséget lát a különös esetben. Csodaként, angyali jelenésként árusítja ki a fiút súlyos betegeknek. Aryant viszont csak egy cél vezérli: hogy megtalálja apját, akit a határ másik oldalán hagyott.

 

 

Mundruczó először hat-hét évvel ezelőtt kezdett dolgozni egy nagyszabású filmterven, ami még csak főbb motívumaiban hasonlított a most moziba kerülő alkotásra. Állítása szerint a legfontosabb inspirációs forrásai a szovjet sci-fi regények voltak, amelyek tudományos-fantasztikus eseményeken keresztül beszéltek az életet irányító emberfeletti erőkről. A kezdetben „A repülő ember” néven futó projekt még ázsiai csodatévő gyerekekről szólt volna, de nem sikerült anyagi forrást találni az ambiciózus filmtervhez. Közben szépen alakultak a tervek és egy másik filmet is sikerült tető alá hozni. A Fehér isten sikere meghozta a kellő figyelmet, így a Filmalap támogatása mellett külföldi partnerek is beszálltak a finanszírozásba. A rendező Wéber Kata forgatókönyvíróval dolgozott a történeten, ami a legutolsó pillanatig „A felesleges ember” címen futott. Csak a premier előtt pár hónappal kapta az Európára utaló Jupiter holdja címet. Mundruczó azt nyilatkozta, hogy a forgatókönyv már a menekültválság előtt készen volt és az első mondata úgy hangzott, hogy „Valamikor a távoli jövőben…”. Aztán a 2015-ös események és az azt követő politikai fejlemények valóságot csináltak a történet disztópikus hátteréből, ami így hirtelen nagyon is aktuális kérdéseket tudott felvetni. A rendező már korábban is foglalkozott a témával a Téli utazás című színházi rendezésében, ahol Schubert operája közben a bicskei menekülttáborban felvett jelenetek peregtek a háttérben. Persze a téma több európai rendezőt is megihletett már, Mundruczó azonban nem egy aktualitásokat bemutató menekültfilmet akart készíteni, hanem kifejezetten ezt a történetet szerette volna filmre vinni. A film a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről beszél, miközben górcső alá veszi Európát, annak ideáját.

 

 

A tervek szerint a főszerepet egy Németországban élő menekült fiú játszotta volna, de ő végül visszalépett a lehetőségtől. Ekkor került a képbe a Színművészetin nemrég végzett Jéger Zsombor, aki a Látszatélet című darabban már dolgozott együtt a rendezővel. A főbb szereplők közül a Kossuth-díjas Cserhalmi Györgyöt és a Liza, a rókatündérből ismerős Balsai Mónit kell kiemelni. A történet és a szereposztás szempontjából is kulcsfontosságú figura a grúz Merab Ninidze, aki Mundruczót a Papírkatonák című filmben nyújtott alakításával nyűgözte le, és a rendező azóta kereste a közös munka lehetőségét. A filmnek van még egy főszereplője: a látványvilág. Rév Marcell operatőr olyan 21. századi képeket és jeleneteket alkotott, amikre még a nagy Hollywoodban is csak kevesen képesek. A hosszú, látható vágás nélküli nagyjelenetek könnyeket csalnak a néző szemébe, Jed Kurzel zenéjétől (aki egyébként a legújabb Alien-film zeneszerzője is) pedig kellemes borzongás fut végig az ember hátán.

A Jupiter holdja technikailag és tartalmilag nem is lehetne aktuálisabb. Szerencsére a modern vázat élettel tölti meg Mundruczó Kornél, aki összetett és érdekes világot épít fel a fantasztikum és a realitás között lavírozva. A film megnézése után sok kérdés marad bennünk, de egy valami egészen világos: a magyar film jó úton halad, hála az ilyen filmeknek és az ilyen tehetségeknek.

 

Jupiter Holdja – Hivatalos előzetes #1 (16)

JUPITER HOLDJA – JÚNIUS 8-TÓL A MOZIKBAN! A Jupiter holdja a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről szól, egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút, Aryant (Jéger Zsombor), meglőnek a határon. Csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern (Merab Ninidze) kimenekíti őt, mert üzletet lát a fiú különös képességében.

 

 

JUPITER HOLDJA (16)
Színes magyar film, 123 perc, 2017
Bemutató: június 8.
Rendező: Mundruczó Kornél,
Forgatókönyvíró: Mundruczó Kornél, Wéber Kata,
Operatőr: Rév Marcell,
Zeneszerző: Jed Kurzel,
Producer: Petrányi Viktória, Viola Fügen, Michael Weber

Szereplők: Jéger Zsombor, Merab Ninidze, Balsai Mónika, Cserhalmi György

 

Válóczi Róbert

Previous post

Németország befogadta az első meleg csecsen menekültet

Next post

Rekordszámú, 45 nyíltan meleg képviselő lesz az új angol parlamentben