Mint ismert Lakner Zoltán országosan ismert politológus június 25-én, szerdán saját Facebook oldalán Pride-om című jegyzetében vállalta fel nyíltan homoszexualitását. A fiatalember a június 27-én kezdődő 19. Budapest Pride Hivatalos Megnyitójának is vendége.
Humen Magazin: Miért döntöttél épp most a coming out mellett? Mennyire jelent ez megkönnyebbülést?
Lakner Zoltán: A családom, a barátaim és a tágabb környezetem felé eddig is elég out életet éltem. Ám mivel az elmúlt években egyre több támadás éri mindannyiunk – nem csak a melegek – privát szféráját, amivel kapcsolatban közéleti emberként én is azt mondtam sokszor, hogy nem szabad hagyni, eljutottam odáig, hogy a megszólalás felelősségét vállalni kell. Megkönnyebbülésről annyiban lehet szó, hogy nagyon-nagyon sok pozitív üzenetet kaptam, olyanoktól is, akiktől nem számítottam rá. Ez viszont több is mint megkönnyebbülés. Inkább felszabadultságról és reménykedésről beszélnék, de nem bízom el magam.
Miért vállaltad el, hogy megnyitod a Budapest Pride-ot, és miért tartod fontosnak a Pride-ot?
Az elhatározás, hogy szeretnék írni egy ilyen bejelentést – vagy nem is tudom, mi rá a legjobb kifejezés –, hosszasan érlelődött bennem. Azt hiszem idén május közepére jutottam el addig, hogy én ezt szeretném. Megbeszéltük itthon, majd néhány barátommal, tényleg nagyon szűk körben. Ettől kezdve már csak az időt és a formát kerestem. Ebben a fázisban voltam, amikor a Pride-szervezők megkerestek és egyértelmű volt, hogy vállalom. Annyi volt csak a kérésem, hogy hadd válasszam azt a módot a kiállásra, ami számomra a legkomfortosabb. Így alakult ki, hogy a Megnyitó előtt előlépek, mert nem akartam egy nagy bejelentés terhével menni beszédet tartani. A Pride maga a kimondás és a jelenlét jogáról szól, egyébként pedig egy olyan rendezvénysorozat, ami az LMBTQ-világ sokszínűségét és nyitottságát mutatja meg.
A munkádban és általában véve a politikában mennyire nyílt téma a melegség? Lehetséges, hogy a politikusok egymás között másképp állnak a témához és csak a nyilvánosság felé negatívak a megnyilvánulásaik?
A leginkább talán úgy jellemezhető a helyzet, hogy a téma egyrészt marginális, másrészt a sok butaság, tévhit és titkolózás miatt alkalmas arra, hogy a megbélyegzés eszköze legyen a melegség. Az meg, hogy nyílt színen lehet buzizni, sajnos csak az egyik jele annak, hova fajult a haza közélet. Nem csupán “csúnya beszéd”, hanem kulturális lezüllés, ha teli szájjal lehet sértegetni bármilyen csoporthoz tartozókat, LMBTQ-embereket, nőket vagy romákat vagy bárki mást.
Hogy látod a melegek helyzetét a mai magyar közéletben?
Mostanában mintha többen bújnának elő az ismert emberek közül, ami mintha valamiféle jó értelemben vett dacreakció lenne. Ez, remélem, annak a megértése is, hogy a rejtőzködés nem ad védelmet, csak a szorongást fokozza. Jó volna, ha ez általános tanulsággá válna.
